Az önbizalom először is önmagunk elfogadása. Mivel pedig a Jóisten által teremtődtünk, így egyben a Teremtő elfogadása is. Megnyugvás abban, hogy a Teremtő egyik nagyszerű alkotása vagyunk.
Sok kreatív alkotó olvassa ezt a naplót, ezért azt kérdezem tőletek, hogy milyen a viszonyotok az elkészült műveitekhez?! Szívetekhez nőnek, ugye, pedig mind mások?!
Mert ugyanígy szívéhez nőttünk mi mindannyian a saját Teremtőnknek. Azért talált ki minket olyannak, amilyenek vagyunk, hogy a mi szemünkkel lássa és tapasztalja meg a világot. Az általunk húzott "ecsetvonást" nem tudja senki más helyettesíteni a gigantikus világfestményen. Az élet-álom pedig közös alkotás, mert mielőtt leszülettünk, tanácskoztunk "odafönt" jelenlegi életünk résztvevőivel, hogy a legjobb színdarabot írjuk együtt.
A gond ott van, amikor elfelejtjük, hogy miért is jöttünk, és mivel így állandó hiányérzettel küzdünk, boldogtalanok, vagy legalábbis fásultak leszünk. Megalkuszunk, kiegyezünk, állandó kompromisszumot kötünk, és azt gondoljuk, hogy ez a normális, hiszen körülöttünk is ,majdnem mindenki ezt teszi.
Az első lépés: mindezt felismerni, tudatosítani. Az alkoholista is csak akkor kezd meggyógyulni, amikor elismeri, hogy alkoholista.
A második lépés: visszaemlékezni az élet-álomra.
Ehhez elég egy kis nyugalom, és egy ima, amely segítséget kér az álom felidézéséhez.
A harmadik lépés majd holnap következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése