A türelem héten kiderült, hogy egyáltalán nem könnyű a beidegződött szokásokon változtatni, és eleinte folyamatos éberség szükséges hozzá. Éberség nélkül az automatika beindul, és a reakciónk ugyanaz, mint eddig bármikor. Ahhoz, hogy megváltozzon az automatikus reakciónk, valószínűleg egy hétnél hosszabb időre van szükség, ám mivel megállapodtunk, hogy hetente témát váltunk, így holnaptól belefoghatunk az ELFOGADOM hétbe. A feladat: mindenfajta vita, kritizálás, megszólás és megítélés mellőzése. Elfogadni a másik ember véleményét úgy, ahogy van. Nincs "de", meg "szerintem mégiscsak". Nincs "én jobban tudom", vagy "jobban értek hozzá"... Egyszerűen hagyjunk mindenkit megnyilvánulni, és fogadjuk el úgy, ahogy van. Az emlékeztető angyalkának szokatlanul nagy és elálló a füle :-), hogy emlékeztessen mindenkit a "tökéletlenségünkre" és az elfogadás fontosságára, hiszen valahol az életében mindenkinek van egy "elálló füle".
Kedves Színia!
VálaszTörlésSzomorúan tapasztaltam, hogy lanyhult a tagok érdeklődése a hét közepe óta.Kevés élménybeszámoló érkezett, azok is egymás írásaira való reagálás nélküliek voltak, nekem úgy tűnt, mintha elbeszéltünk volna egymás mellett. A gondolatok a közös téma körül kavarogtak, de mégis kicsit magányosnak éreztem magam.
A türelem hét hasznos volt, tudatosult bennünk egyik rossz tulajdonságunk, amin igyekeznünk kell úrrá lenni.
Az elfogadás hete újabb kihívás elé állít bennünket,remélem megbirkózunk vele, és Karácsonyra megtisztult lélekkel, telve szeretettel állunk a szeretteink körében.
Mindenkinek sikeres hetet kívánok!
Écska
Igen, épp erre gondoltam, hogy ez igazán szép karácsonyi ajándék lesz, hiszen addigra már 6 hetet "áldozunk" a szeretet oltárán. Szerintem egyébként csupán a hétvége miatt volt kisebb az aktivitás. Rossz tulajdonságok pedig nincsenek, csak olyan tulajdonságok vannak, amelyek kibillentek az egyensúlyból.:-)A rossz tulajdonság egy túlzásba vitt jó tulajdonság.
VálaszTörlésErre Apukám azt mondaná,amit akkor mondott, amikor kimagyaráztam magam gyerekkoromban...szóval, hogy "Magyarázat mindenre van."
Egyébként, ha magányosnak érzed magad, én szívesen beszélgetek veled...
Kedves magunkon dolgozó barátaim!
VálaszTörlésAzt hiszem, hogy a következő még nehezebb lesz számomra, mint az e heti volt. ELFOGADÁS, főleg mert nagyon kritizáló típus vagyok (de magamhoz is), ha nem is hangosan mondom ki mindig, de magamba!
Szerintem jó, hogy mindenki elmondhatja a véleményét az éppen aktuális vállalt feladatunkról, mert abból is lehet merítkezni.
Nekem még van egy kis dolgom a türelemmel, úgyhogy továbbra is felveszem a napirendi pontomra.;-)
Karácsony, tényleg jó lenne egyszer lélekben is időben felkészülni a fény születésére.
Magyarázat témához pedig csak annyi jutott eszembe, hogy elég sokáig magyarázkodtam ezért-azért, de már nem teszem, csak ha nagyon muszáj.
Sok türelmet az elfogadás hetéhez mindannyiunknak!:-)
Kingu
Ui.:Kiváncsi vagyok, hogy milyen hetek lesznek még a tanfolyamon.
Jobb is, ha nem tudom előre, mert különben még azzal foglalkoznék és nem az adott heti feladattal!
Sziasztok!
VálaszTörlésHolnaptól elfogadás...
Ez sem kevésbé nehéz, mint a türelem kérdése. Elég csak arra gondolni, hogy könnyen kialakulhat olyan szituáció, amikor utólag úgy érezhetjük, nem álltunk ki magunkért, feladtuk magunkat - pusztán azért, mert egy beszélgetés során elfogadást gyakoroltunk egy olyan vélemény esetén, amit nem érzünk sajátunknak.
Kedvesem parapszichológus. Ő azt szokta mondani, minden vélemény, nézet, meggyőződés fontos! Nem véletlenül vannak jelen életünkben. Valamire fel akarják hívni a figyelmet velünk kapcsolatban.
Ha hevesen elutasítunk, kritizálunk valamit (valakit), gondoljunk bele: nem saját magunk egy "szeletét" utasítjuk-e el! Nem magunkkal van problémánk valójában?
Ha az elfogadást gyakoroljuk, saját magunkkal is megbékélhetünk.
Hirtelen ezek jutottak eszembe az elfogadásról. :)
Az új felismerések hevében előfordul a legjobb családban is, hogy a felek egy kicsit elbeszélnek egymás mellett, még nem szintetizálódtak, tisztultak a tapasztalatok. Nincs ezzel semmi baj. És ahogy Kingu is mondja, ezekből a véleményekből is lehet merítkezni.
Belejövünk. ;)
Színia, köszönjük az elfogadás-angyalkát, Karácsonyra megjavulunk! :)
Nem mondom meg előre, milyen hetek lesznek még. Ez mindig vasárnap derül majd ki.:-) Nem kell ám megjavulni, hanem inkább azt derítsük ki, több szem többet lát alapon,hogyan lehet itt és ma békében, derűsen, kiegyensúlyozottan élni az életünket. Egyszerűen csak boldognak lenni...
VálaszTörlésHaha. Látom Kingu, nálad a maximalizmus leküzdése nagy feladat lesz :-)
VálaszTörlésEz abból derül ki, hogy még listán marad nálad a türelem IS.:-)
Mivel az egész világ önmagunk tükröződése, ezért most sem tudom máshonnét megközelíteni a dolgot, mint magam felől, így a mantra: fogadd el önmagad!
VálaszTörlésNehéz volt az előző hét,de ez sem lesz könnyű.Most pont nehéz korszakomat élem....:)
VálaszTörlésKedves Színia, megkésve találtam ide, de jövök, és bár a múlt heti feladat kimaradt, azért szeretnék csatlakozni! Ezt a bejegyzésed, ha tegnap este olvastam volna, azt mondtam volna, hogy a gondolatomat olvasod! Valahogy bennem épp most ezek a hangulatok dúlnak. Jókor jöttél. Jókor jöttem.
VálaszTörlésIste hozott, kedves "csigaszabó"! Itt bármikor be lehet kapcsolódni
VálaszTörlés:-)
Kedves Színia, Kedves Társak!
VálaszTörlésA TÜRELEM-hétről:
Écska írta, hogy kevés élménybeszámoló érkezett.
Számomra ez egy kicsit normális, hiszen mindannyian más-más feladatokkal kell, hogy megküzdjünk és ezek sokszor igen személyesek, vagyis régi ügyeink.
Én minden nap végén megtettem a magam feljegyzéseit a jegyzetfüzetemben, hogy megmaradjanak azok a hiányosságok, amikkel még foglalkoznom kell akkor is, ha a "türelem-hét" elmúlik.
Számomra a hatodik nap volt a legnehezebb. Valami különös véletlen folytán zámzúdult minden, ami a türelmemet igényelte volna.
A hetedik napon elgondolkodtam azon, hogy türelem szempontjából jelenleg pont annyi vagyok, amennyit a hatodik napon meg tudtam valósítani.
Az eredmény nem olyan fényes, mint amire számítottam, mégis jó, hogy most már tudok róla.
Köszönet mindazoknak, akik segítettek ennek megtapasztalásában!
ELFOGADOM-hét
VálaszTörlésSzínia írta:
"A feladat: mindenfajta vita, kritizálás, megszólás és megítélés mellőzése. Elfogadni a másik ember véleményét úgy, ahogy van. Nincs "de", meg "szerintem mégiscsak". Nincs "én jobban tudom", vagy "jobban értek hozzá"... Egyszerűen hagyjunk mindenkit megnyilvánulni, és fogadjuk el úgy, ahogy van."
:)
Hát, ez nekem nehezen fog menni, mert ezzel nem teljesen és nem minden esetben értek egyet.
Mindamellett, hogy egyetértek azzal, hogy mindent, ami "jön", azt el kell tudni fogadni, - hiszen ami megvalósulhat, azt valahol, valakik már jóváhagyták, vagyis annak már oka és célja van. Viszont a (lehetséges) jövőre vonatkozóan hiszem, hogy vannak feladataink is, mert a jövőt MOST készítjük elő.
Az elfogadáson belül szerintem van feladatunk abban, hogy "megitéljünk, megszóljunk, kritizáljunk" és - törekedve a más emberségének és véleményének tiszteletben tartására - megvitassuk azt, amire késztetésünk van.
"Istenem, adj erőt, hogy elfogadhassam, amit megváltoztatni nem tudok;
adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit megváltoztathatok;
és adj bölcsességet ahhoz, hogy ezeket meg tudjam különböztetni egymástól."
- szól a klasszikus idézet,
és ez szerintem nem csupán önmagunkra, de a környezetünkre is vonatkozik.
A régiek arra tanítottak, hogy ide, a Földre javulni jövünk és bizony ebből a szempontból is egymásra vagyunk bízva.
Colette írta:
"Mivel az egész világ önmagunk tükröződése, ezért most sem tudom máshonnét megközelíteni a dolgot, mint magam felől, így a mantra: fogadd el önmagad! "
Ez igaz, de ki egészítem a magam számára: ...és amivel nem vagy elégedett, azon törekedj javítani.
Valójában egymásban tükröződünk. Másokban önmagunkat lát(hat)juk és mások önmagukat lát(hat)ják meg mibennünk, ha vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy kimondjuk: mit látunk :-)
Sokszor nem vagyok elég bátor, mert félek, hogy az őszinteségemmel megbántok valakit, elvesztem a barátságát...
Vajon jót cselekszek Vele ilyenkor? Hiszen a döntés úgyis annak a kezében van, akinek az észrevétel szól,...
viszont ha ki sem mondódnak a "meglátások" megfosztunk és megfosztódunk egy javulásra való lehetőségtől.
Színia írta:
"Az emlékeztető angyalkának szokatlanul nagy és elálló a füle :-), hogy emlékeztessen mindenkit a "tökéletlenségünkre" és az elfogadás fontosságára, hiszen valahol az életében mindenkinek van egy "elálló füle".
:-)
Igen, pont erre gondoltam, csak talán másképpen. Mindenkinek van sok-sok, nagy elálló füle, amit valószinűleg önmagunk nem vagyunk képesek meglátni, de (a) Mások lát(hat)ják :-)
Eszembe jutott a szeretet egyik meghatározása, "a szeretet felefősség, ismeret és törődés"
ez alapján a SZERETVE ELFOGADÁS az, amire törekszek
és Másoktól is ezt remélem, hogy velem is ezt tegyék,
mert a javulásom Tőlük is függ.
Elnézést a sok mondatért, s ha nem ide kapcsolódik kérem a törlését...
ha így lesz "elfogadom".
Kivánok Mindenkinek Minden jót a továbbiakban is!
Véletlenek pedig nincsenek... örömmel csatlakozom a "heteitekhez", s hogy a körülöttem élők és nyerjenek valamit a blogolvasásomból, megszívlelem az ELFOGADÁS-hetének útravaló szavait...
VálaszTörlésÖrülök, hogy ide találtam! A mások véleményének az elfogadása sokszor igen nehéz. Én sokszor éreztem úgy, hogy amennyiben a véleményem különbözött a többiekétől (igy eleve a többiekét kellett elfogadnom!) bennem van a hiba. Aztán kezdtem rájönni, hogy nem. De úgyanigy vagyok mások véleményével, igyekszem meghallgatni és elfogadni. Ez nem egy könnyű folyamat, de törekednünk kell rá!
VálaszTörlés