Valaki ma azt írta: "Körülbelül egy hete úgy érzem koncentráltabban jönnek a "leckék".
Igen. Ez a természetes. Egyszerűen azért, mert ilyenkor gyógyul a lélek. Amit mi most elkezdtünk, az nem kevesebb, mint a lélek gyógyítása. Amikor valaki elhatározza, hogy jobb emberré válik, akkor elindul azon a bizonyos "keskeny ösvényen". A testi gyógyulás is fájdalommal, lázzal, küzdelemmel jár... hát még a lelki.
Aztán jönnek az olyan sugallatok, hogy "mi értelme van", "nincs nekem erre sem időm, sem erőm", "ilyen vagyok és kész". Mert VANNAK ellenerők. És az ellenerőket nem tagadni kell és nem szabad elbagatellizálni sem az erejüket. Egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni őket. (Ilyen a rémálom esete is) Nekem is voltak múlt éjszaka rémálmaim...
Ja, és ez nem egy amolyan "csevegjünk kicsit arról, hogy türelmesek vagyunk" dolog. A könnyed és vicces hangnem ellenére ez komoly. És azt gondolom, egyre inkább megtapasztaljátok, hogy az...
Nem szerettem volna névtelenségbe burkolózni, csak egy kis technikai problémát okozott, mire rájöttem, hogyan tudom elküldeni a hozzászólást névvel :)
VálaszTörlésKöszönöm a megerősítést, a mai nap több is érkezett...
Szép estét!
Koncentrált elleneről.... de még mennyire. Elfogadás hetének első napján kellett megállapítanom, hogy a legközelebb hozzám álló ember is tud olyan "alakítani", amit NEM TUDOK ELFOGADNI! Nem is lehet! Hát mi ez, ha nem ellenerő? Onnan, ahonnan a legjobban fáj... csakhogy máshol tovább erősödhessem... szívből remélem!
VálaszTörlés