Az ünnepekről

Karácsony kapcsán sok furcsa dologgal találkoztam... Volt, aki dec.21.-én ünnepelte, és kihagyta belőle Jézust, mert épp sólymot röptetett. Volt, aki azt mondta, nem kell a hagyomány, teljesen fölösleges. Ünnepeljen mindenki úgy, ahogy jó neki. Vannak, akik dacból nem mennek el a templomba, mert azt mondják, nem erősítik az ún. zsidó-kereszténységet.

Sajnálom, hogy sok jóindulatú ember kerül így tévútra. A keresztény templom ugyanis valóban Isten háza, és a benne lévő erők igenis működnek: gyógyítanak, megtisztítanak, és a SZER hálóra "kötnek" minket.Természetesen az lenne az ideális, ha minden pap tisztában lenne az igazi feladatával és a felelősségével, de optimális világ nem létezik. Itt a Földön mindenben ott a "másik oldal" keze, hiszen ott sosem alszanak :-)

A hagyomány viszont létezik, és egyesíti sok-sok ember gondolatát Istenről, a szeretetről, a családról és az együvé tartozásról. A karácsonyfa, az adventi koszorú, a tradicionális sütemények, ételek mind-mind jelképek : a Teremtés jelképei. Ezért nem mindegy, hogy milyen díszeket teszünk a fára. A korcsolyázó hóember és a télapó például modern fejlemény, és semmi köze sincs a Teremtéshez...

Karácsonykor minden évben új erő születik. Ilyenkor születnek a jövő évre szóló terveink, ekkor még csupán gondolatban.

Vízkeresztkor vizet szentelünk a templomban, mert a Teremtés "anyai" része, forrása a VÍZ. A tüzet majd egy hónap múlva adjuk hozzá (febr.2. gyertyaszentelő). Ebből az új erőből, az új vízből jut a házakba, lakásokba is, ha megszenteltetjük a lakásunkat.

A magyar hagyomány tehát olyan tudást ment át a régmúltból, amelynek legtöbben már nem ismerik a jelentőségét és az erdetét, ám ettől függetlenül működik.

Dönthetünk úgy, hogy nekünk július közepén kezdődik az újév, de ebből később csak nehézségeink támadnak, hisz mindenki más január elsejétől számolja a napokat.

Dönthetünk úgy, hogy számunkra nem létezik a hagyomány, de akkor nagy erőktől fosztjuk meg magunkat önként és dalolva.