Spirituális kerámiafestő műhely

Spirituális kerámiafestő műhely

2011. szeptember 13., kedd

Túlélő praktikák

Az ország bajban van... A devizahiteleseket tudatosan átverték, hiszen ők a világ egyik - addigi legstabilabbnak tartott - valutájában vették fel a hiteleket. Spekulánsok emelték mesterségesen az árfolyamot majdnem duplájára, hogy lehetetlenné tegyék a hitelek visszafizetését és így szinte ingyen jussanak ingatlanokhoz. Összeesküvés volt a javából. Már megint...

A devizahitelesek problámája mindenkit érint, hiszen nincs pénz, ezért tönkre mennek azok is, akiknek nincs hitelük, mert sorban dőlnek be a vállalkozások, megszűnnek a cégek, a munkahelyek. Az energia ára az egekben, szinte már csak a túlélés a cél.

Így közeledik 2012...

Világvége?!
Azoknak, akik kilátástalan helyzetben vannak, akik nem látják az alagút végét - már most is az.

Úgy gondoltam, hogy segítsünk egymásnak, és osszuk meg itt a blogon a tapasztalatokat. Keressünk túlélő praktikákat, ötleteket... mert a helyzet valószínűleg rosszabb is lesz. Fel kell készülni az energia hiányra, az élelmiszer hiányra és a pénztelenségre. Ez a rendszer nem tartható sokáig és bármelyik pillanatban összeomolhat, ami tulajdonképpen jó hír. Ugyanolyan jó hír, mint a szívátültetésre váró betegnek, amikor megkapja az értesítést, hogy mehet műtétre. A műtét ugyan rendkívül veszélyes, és persze fájdalmas a gyógyulás, mégis sokkal jobb, mint évekig agonizálni...

Szóval, készüljünk a "műtétre" együtt! Tudjuk még, hogyan élték túl a háborúkat, a nagy nélkülözéseket a nagyszüleink? Mit tettek, hogyan éltek?

És ti hogyan próbáltok most "túlélni"?

Nézzétek meg! Nagyon igaz...

 
 

2011. szeptember 6., kedd

Na, itt vagyok megint :-)

Utóbbi időben kicsit magára hagytam a blogot, mert néhány dolgot helyre kellett tennem magamban, és ehhez némi időre és csendre volt szükségem...

Az idő és a csend meg is tette a hatását, ami nálam többnyire egy újabb könyvben ölt testet. Szóval már majdnem készen vagyok vele. Ha emlékeztek még rá - tavaly november táján elkezdtünk egy "tanfolyamot", amely időnként elég szélsőséges reakciókat is kihozott a hozzászólókból. Nohát, ez a "tanfolyam" most végre a fejemben és a kezemben is könyvvé formálódott. Álmaimban egy szép SZÍNES könyvet látok, ami Karácsonyra tán meg is jelenik... :-)

A képnek semmi köze a bejegyzéshez, csak annyira aranyos ez a sünigyerek...

2011. május 27., péntek

Vidámság

http://www.youtube.com/watch?v=B-QGUnQUrI8&feature=player_embedded

Erről jut eszembe...
Valamelyik vasárnap- az isaszegi csata évfordulójának apropóján- a mise után a templom előtt megjelent 5-6 legény egy népi zenekarral, és elkezdtek huszár egyenruhában énekelni és táncolni egy toborzót. Profi módon.
Annyira szép volt, annyira férfias, és felemelő, hogy teljesen elérzékenyültem közben. (Ott hüppögtem egy lelkesítő toborzót nézvén :-)

Ami viszont elgondolkoztató, hogy a templomból kijövő emberek fele meg sem állt, teljesen "érintetlenül" ment tovább. A másik feléből néhányan megálltak, de továbbmentek, és kb. a nép negyede nézte meg a műsort. A zene és a tánc pedig olyan volt, amelyre minden magyarnak rá kellett volna rezegnie... de már nem tette, mert a hullámhossza bizony jócskán eltért ettől...


Most pedig megyek cseresznyét enni. A képet ma készítettem, mert annyira tele van a fánk cseresznyével, ahogy még soha nem láttam. Ilyen lehet egy cseresznyefa a Paradicsomban :-)

  

2011. május 20., péntek

A figyelem elterelése

Azon gondolkoztam mostanában, hogy mekkora átverés ez a mostani társadalmi berendezkedésünk... Amikor például egy beteg gyereknek gyűjtést kell szervezni, hogy legyen pénz meggyógyítani.
Józan paraszti ésszel én úgy gondolom, hogy addig, amíg beteg, hajléktalan és éhes ember van az országban, nem lehetne milliárdokat költeni sportra, kultúrára, egyházakra, különféle szervezetekre és egyéb dolgokra. Sőt, egyáltalán egy forintot sem. Mert szerintem az első az ember - akinek joga van meggyógyulni, tanulni, enni, inni és lakni valahol, csupán a létezése jogán, ha már egyszer világra jött. EZEK az alapvető emberi jogok, a többi csak másodlagos. Ugyan mit ér az éhező vagy a pénztelen beteg a szólássszabadsággal... Nyugodtan kikiabálhatja a baját, azután szépen meghal. Vagy ugyan mekkora probléma a melegek házassága azzal szemben, hogy valakinek nincs hol laknia...

Úgy tűnik, hogy ezt mind figyelmen kívül hagyják, akik a költségvetési koncon huzakodnak és közben demokráciáról papolnak. 

2011. május 16., hétfő