Azon gondolkoztam mostanában, hogy mekkora átverés ez a mostani társadalmi berendezkedésünk... Amikor például egy beteg gyereknek gyűjtést kell szervezni, hogy legyen pénz meggyógyítani.
Józan paraszti ésszel én úgy gondolom, hogy addig, amíg beteg, hajléktalan és éhes ember van az országban, nem lehetne milliárdokat költeni sportra, kultúrára, egyházakra, különféle szervezetekre és egyéb dolgokra. Sőt, egyáltalán egy forintot sem. Mert szerintem az első az ember - akinek joga van meggyógyulni, tanulni, enni, inni és lakni valahol, csupán a létezése jogán, ha már egyszer világra jött. EZEK az alapvető emberi jogok, a többi csak másodlagos. Ugyan mit ér az éhező vagy a pénztelen beteg a szólássszabadsággal... Nyugodtan kikiabálhatja a baját, azután szépen meghal. Vagy ugyan mekkora probléma a melegek házassága azzal szemben, hogy valakinek nincs hol laknia...
Úgy tűnik, hogy ezt mind figyelmen kívül hagyják, akik a költségvetési koncon huzakodnak és közben demokráciáról papolnak.
megtanulják még, mert szükségük lesz rá egymásban bízni jó vagy tetszett a könyved Mária
VálaszTörlésIgazad van. És ezt elkezdhetjük mi is (nem várnám ezt "fölülről"). Segítsünk ahol tudunk: családunkban, barátainknak, környezetünkben.
VálaszTörlés