Mindig sírok a Magyar Himnuszon... Meg a Székely Himnuszon... A Nemzeti Dalon... Meg azon, ha jön egy csomó lengyel és azt mondja, barátok vagyunk, veletek vagyunk... Meg azon is, ha valaki kimondja, hogy szereti a hazáját és szereti Istent...
Mit sírok...egyenesen HÜPPÖGÖK! Olyan érzésem van, mintha megnőne a szívem a bordáim között és hirtelen nem férne el a helyén.
Gyógyíthatatlanul romantikus lennék?!
Mert ilyenkor nem érdekel sem politika, sem politikus, sem összeesküvés-elmélet - egyszerűen csak azt érzem, hogy ebben az Isten verte/áldotta országban mindannyian ÖSSZETARTOZUNK... És azt gondolom, hogy ez az az igazság, ami minket szabaddá tesz.
Kedves Színia!
VálaszTörlésSokáig hasonlóan gondolkodtam én is!A mese világában éltem, és mindenkit jónak láttam! Nem tudtam miért olyanok az emberek, hogy segítséget mutatnak és közben hátba döfnek! Nem egyszer, nem kétszer, hanem addig amíg le nem rogyik az ember, nem csak térdre, hanem már azt sem tudja hova bújhatna a megalázottságában, megszégyenítve!
Nem értettem, a MÉRTET!!!
Viszont rá kellett ébrednem, hogy nem mese az élet!
Eldöntöttem, hogy a magam fajta emberek társaságát keresem és ekkor tudtam tudatosodott bennem, hogy sokan vagyunk hasonlóan gondolkodóak!
Ezután csak azok társaságát kerestem és lásson csodát, "megtaláltam hazámban a magyarokat"!
Ekkortól tudatosodott meg bennem, hogy idegenként élünk e szép hazánkban!
Tetszett a filmje, és ott is ezt véltem felfedezni!
Csak is a magyarok értik meg egymást igazán, Ők tudnak azonosan gondolkodni, érezni, látni, tudni!
Sajnálattal veszem tudomásul, hogy nagyon kevesen vagyunk, Magyarok aki igazi, lélekben is!
Szinte nagyítóval kell keresni a magyart az élő környezetében is.
Álmodom én is egy igazi, RÉGI Magyarországunkról, ahol csak mi vagyunk és nincsen pénz, nem kell, mert mindenből van elég, amire szükségünk van, elő tudjuk teremteni!
Sajnos a fiatalok is elvannak deformálva, és a szülők is, tisztelet a kivételnek!
Kedves Színia! Álmodjuk minél többen és többet, valóra válását kívánom a magyaroknak!
Üdvözlettel,
Ámen! :)
VálaszTörlésAz a gyerek, akiben hisznek -akiben bíznak, előbb-utóbb szárnyalni kezd...
VálaszTörlésHa hiszünk egymásban, egyre többen leszünk. Akkor kell hinni, amikor még nehéz, amikor még az egésznek nincs is valóság alapja. Amikor valami már megvalósult, nem kell hinni benne, mert már látható, hallható, tapintható valóság.