Felhívás

Hagyományőrző, és a magyar hagyományt "modernizáló" kézműveseket keresünk Miskolcról és környékéről egy Kézművesház létrehozásához. A következő címen lehet jelentkezni néhány termékfotóval: lutterloh@szabasmintak.hu

Kokárda

Mindig sírok a Magyar Himnuszon... Meg a Székely Himnuszon... A Nemzeti Dalon... Meg azon, ha jön egy csomó lengyel és azt mondja, barátok vagyunk, veletek vagyunk... Meg azon is, ha valaki kimondja, hogy szereti a hazáját és szereti Istent...

Mit sírok...egyenesen HÜPPÖGÖK! Olyan érzésem van, mintha megnőne a szívem a bordáim között és hirtelen nem férne el a helyén.

Gyógyíthatatlanul romantikus lennék?!

Mert ilyenkor nem érdekel sem politika, sem politikus, sem összeesküvés-elmélet - egyszerűen csak azt érzem, hogy ebben az Isten verte/áldotta országban mindannyian ÖSSZETARTOZUNK... És azt gondolom, hogy ez az az igazság, ami minket szabaddá tesz.

Igazán gyerekjáték a jövő...

Alkottam ugyanis egy mesefalut jövőképnek...

Emlékszem, hogy amikor gyerek voltam, mindig eljátszottam a meséket, és magam készítettem hozzá a figurákat. A királykisasszonyt, a királyfit, a palotát és minden egyebet. A történetekbe teljesen beleéltem magam, és órákon át elmerültem a mese világában.

Most már újra megengedhetem magamnak, hogy játsszak... A gyerekek megnőttek, így bármikor jöhet egy játszótársam, pl. egy unoka formájában. Felkészülten kell várnom az érkezését, úgyhogy biztos ami biztos, időben elkezdek játékokat készíteni. :-)

KÉPességek

Kapom a jövőképeket folyamatosan- köszönöm szépen...

Ám kapom az ellenleveleket is, mely szerint egy ilyen rossz mentális állapotban lévő hitetlen nép jobb ha nem vetít ki jövőképet, mert ki tudja, milyan szörnyűséget hozna létre.

Én ezzel nem értek egyet! Én igenis hiszek a magyar népben, és hiszem, hogy előbb-utóbb felismeri a feladatát és "felveszi a kesztyűt". A népmeséink királyfiai is mindig elérik a céljukat, bár a három testvérből mindig csak egy - a legkisebb, legesendőbb-  győzi le a sárkányt.

És hogy miért fontos minél több embernek elképzelni a jövőt?!

Mert nincsen jövő jövőkép nélkül…

Aki előtt nem lebeg a jövő képe, az kép-telen megteremteni, létrehozni, amit szeretne. Ilyen egyszerűen benne van a magyar nyelvben: KÉPes rá, vagy épp KÉPtelen megtenni.

A mai világban a képalkotás képessége bizony erősen visszaszorult, hiszen már szinte semmit nem bízunk a képzeletünkre, a képzelőerőnkre: mindent készen kapunk a televízióból, a számítógépről, vagy a képes újságokból.

Gyermekeinkkel folyamatosan rajzfilmeket nézetünk, a tévé előtt nőnek fel - márpedig így nem fejlődik a képalkotó képességük, sőt…

Ha ez a helyzet nem változik meg nagyon hamar, akkor teljesen visszafejlesztjük, tönkre tesszük a teremtő képességünket, ami annyit jelent, hogy képtelenek leszünk kitalálni és megvalósítani a saját álmainkat.

Amennyiben pedig már képtelenek vagyunk saját magunk álmodni, inkább magunkévá tesszük azoknak az álmait, akik a médián keresztül sugallják nekünk saját képzeletük termékét: azt a beteg és kaotikus világot, amelyben élünk.

Nekik ugyanis még mindig van képzelőerejük…