Kaptam egy nagyon régi, palackba épített házi oltárt, amely állítólag az 1800-as évek elején készült. Elgondolkoztam rajta - miközben nagyon óvatosan kézbe vettem -mi mindent élt már át ez az üveg. Az 1848-as szabadságharcot, az utána évekig tartó üldöztetést, azután az első világháborút, a második világháborút, a kommunizmust. Bombázásokat, népirtást. Ráadásul senki nem verte le a polcról, és egyetlen gyereknek sem sikerült összetörnie.
Szóval, belegondoltam, hogy mekkora lehet az ereje, ha mindezt sértetlenül megúszta...
Rám úgy hatott, hogy hosszú idő után újra kedvem támadt az alkotáshoz. Ez itt a tegnapi művem:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése