Spirituális kerámiafestő műhely

Spirituális kerámiafestő műhely

2009. február 20., péntek

Vizsla

Van egy gyáva magyar vizslánk...
Már 10 éves, és nagyon intelligens, de rendkívül gyáva.
A minap átjött hozzánk a néhány házzal arrébb lakó rotweiler, persze nem hívta senki, és hát lebirkózta a mi kutyánkat. Megmutatta neki, hogy ő a főnök.
A mi kutyánk pedig rohant az ajtóba és ott rimánkodott, de tényleg rimánkodott, hogy mentsem már meg ettől a szörnyetegtől. Én még így kutyát fohászkodni nem láttam...
Na, én nagy bátran kimentem, hogy haza zavarom az illető kutyát, de az csak állt és nézett, meg se moccant - a szeme meg, mint egy zombié. Hát én bizony inkább visszavonultam. Hozzászoktam, hogy a mi kutyánkkal lehet beszélni, mert érti amit mondunk, minden érzése azonnal kiül a pofájára, de ez a rotweiler csak nézett bele üvegszemekkel a világba.

Hát...ilyen világ van. A gazda védi meg a kutyát, és nem fordítva... :-)

2 megjegyzés:

  1. Szia!

    A történeted eszembe juttatott valamit... Amikor a csivavánk kezdett öregedni, úgy gondoltuk, hozunk mellé egy fiatal kutyust. Jó ötlet volt, öregebb hónapjaira újra tudott önfeledten játszani. A csivava, Benji bent lakott a lakásban, a tacskó a teraszon egy házikóban. Amikor azon a nyáron első alkalommal jó hangosan egymásnak mentek a kandúrok valamelyik háztetőn, a másfél kilós ölebünk a szokásos harciassággal követelte, engedjük ki. Ugyanazzal a szúnyoghálónyitással a naaaaagy tacskónk fülét-farkát behúzva menekült a lakásba, míg a szobakutya szétugatta odakint a bandát:)) Azóta is mi óvjuk a tacskónkat:)))

    VálaszTörlés
  2. Hejhó!

    A mi Goldink egy önfejű, bölcs, szeretni való filozófus-kutya, aki viszont, szintén lehet, hogy kissé félős. Nem csoda, hiszen egyszer nagyon pórul járt- ellenben, világot felfedezni vágyó kedve csak kicsit csökkent. Az emberek simogatását szereti, igényli, ellenben, más kutyákkal nem szeret közelebbi kapcsolatba kerülni. Hiába próbáltam kis bátorságot önteni belé, egyrészt fél, másrészt, nem is érdeklődik más ebek iránt. A közeli, néha kilógó, nagy német juhász kutyát többször hessegettem már el, nehogy bántsa -a hozzá képest-, kicsi kutyónkat.
    Mivel nagyon szeretem, nekem jó így, igyekszem helyette is megvédeni magunkat.:)
    A kutya olyan, mint az ember..? Mindenesetre, Ő kész egyéniség.:)
    No, legjobbakat!

    VálaszTörlés