Spirituális kerámiafestő műhely

Spirituális kerámiafestő műhely

2011. május 20., péntek

A figyelem elterelése

Azon gondolkoztam mostanában, hogy mekkora átverés ez a mostani társadalmi berendezkedésünk... Amikor például egy beteg gyereknek gyűjtést kell szervezni, hogy legyen pénz meggyógyítani.
Józan paraszti ésszel én úgy gondolom, hogy addig, amíg beteg, hajléktalan és éhes ember van az országban, nem lehetne milliárdokat költeni sportra, kultúrára, egyházakra, különféle szervezetekre és egyéb dolgokra. Sőt, egyáltalán egy forintot sem. Mert szerintem az első az ember - akinek joga van meggyógyulni, tanulni, enni, inni és lakni valahol, csupán a létezése jogán, ha már egyszer világra jött. EZEK az alapvető emberi jogok, a többi csak másodlagos. Ugyan mit ér az éhező vagy a pénztelen beteg a szólássszabadsággal... Nyugodtan kikiabálhatja a baját, azután szépen meghal. Vagy ugyan mekkora probléma a melegek házassága azzal szemben, hogy valakinek nincs hol laknia...

Úgy tűnik, hogy ezt mind figyelmen kívül hagyják, akik a költségvetési koncon huzakodnak és közben demokráciáról papolnak. 

2011. május 16., hétfő

2011. április 27., szerda

Érdekes

Milyen érdekes... A Szertan c. filmemet valaki feltette a netre 2011 1.1.-én. (Nem én voltam.) Húsvét vasárnapig kereken 7000 ember látta a filmet a számláló szerint :-)
Ennyi egyes az abszolut kezdetet jelzi, a hetes pedig egy befejezett ciklust. Véletlen?! :-) 

Ja, és már 56-an mosunk fogat "spirituálisan". (Azért közelítünk a millió felé.)

2011. április 25., hétfő

2011. április 24., vasárnap

2011. április 22., péntek

Miért írok mostanában kevesebbet a blogra...

...kérdezik egyre többen "privátban".
A válasz egyszerű: mert kezdtem függővé válni.
Egyszerre csak azt vettem észre, hogy állandóan a blogot figyelem, várom a reakciókat, és egyáltalán -egész nap benne vagyok gondolatilag a blogtársadalomban.
És ez az egész egy idő után kezdett a lényeg- a valódi élet - rovására menni. Mert nem írtam könyvet, ugyanis a könyv teljes ráhangolódást és hónapokon át tartó folyamatos koncentrációt igényel. Nem alkottam, mert a blog újabb és újabb rágódnivaló gondolatokat szolgáltatott, amelyek elvontak az igazi feladatoktól...

Ám  végülis rájöttem, hogyan működik a dolog, és most már csak akkor írok a blogra, ha kedvem tartja. Nem görcsölök, hogy mi lesz a már kialakított olvasói körrel, hiszen nem lesz semmi különös. Aki olvas, így is olvas, aki meg nem, annak oly mindegy... Teszek a marketingre, amelyik azt tanítja, hogy egy blog csak akkor működik igazán, akkor lesz népszerű, ha minden nap  írja a gazdája.
Ez így már kényszer, kötelesség és a szabadságom korlátja, amelyet a "másik oldal" próbált velem elhitetni.  

Rájöttem, hogy én nem is akarok népszerű lenni, mert a népszerűség rendkívül fárasztó és  időrabló tevékenység, amelyben mindig mindenkinek meg kell felelni., márpedig ez sosem volt, és remélem, nem is lesz kenyerem.

Ma Nagypéntek van.
Gondolkozzunk el azon, hogy kit milyen próba elé állított a nagyböjt időszaka... Változtunk egy icike-picikét jó irányba?! Fejlődtünk valamit?!

2011. április 14., csütörtök

Kommentár nélkül

Valamelyik multicég az egyik tévéreklámban MÓKÁS Húsvétot kívánt...
Belegondoltatok...?!

2011. április 5., kedd

Internetes etikett

Sajnos, nincs ilyen...
Sokan felvesznek a levelező listájukra, és naponta továbbküldik az összes körlevelet, amit megkapnak - szerintem olvasatlanul.
Ez kb. olyan, mintha én minden nap elmennék a házuk elé, és beszórnám az udvarukra a szemetesem tartalmát...Vajon mit szólnának hozzá?!
Mert nem az a baj, amikor egy-egy levelet, amiről azt gondolják, hogy személy szerint engem is érdekelhet, továbbküldenek, hanem az a baj, amikor meg sem nézik, hogy mit, és kinek. A levelesláda pedig csak telik és telik, nekem pedig naponta dolgom van a rengeteg értelmetlen és érdektelen levél selejtezésével.

Ez sem más, mint az egoizmus egyik formája, amikor nem figyelünk oda a másik emberre...


2011. április 1., péntek

Felemelkedési tünetek...

Naponta kapom újabban a körleveleket az emberiség felemelkedéséről és az azzal járó tünetekről... És nem értem azokat, akik a felemelkedés jelének tekintik a földrengést, a cunamit, az arab országokban dúló háborúkat.
Szét kéne kicsit nézni magunk körül, mielőtt elindulnánk dimenziót váltani, milyenek is vagyunk valójában... 
Amit én látok Budapesten és környékén:
1. Szemét mindenütt.
2. Összefirkált összerondított falak.
3. Lepusztult épületek tömkelege.
4. Ősrégi összefirkált buszok, vonatok.
5. Tönkretett buszmegállók, kritikán aluli vasútállomások.
6. Emberek sokasága, akik buta, és undorítóan viselkedő celebeket istenítenek.
7. Emberek sokasága, akik azt szajkózzák, amit épp elég tekintélyesnek LÁTSZÓ emberek mondanak nekik, és nincs saját véleményük.

Magyarság ügyben pedig csak annyit, hogy már meg sem tudom számolni, hány olyan "táltost", "aranyanyát" és egyéb spirituális tanítót, "gyógyítót" ismerek, akik elvitték tőlem bizományba a könyveimet és elfelejtették kifizetni.

Nohát, ha ezek mind mennek az ötödik dimenzióba, akkor én inkább MARADOK.

És igen, most nagyon nem voltam pozitív, de higgyétek el, ELEGEM VAN A KÉPMUTATÁSBÓL és abból, hogy egyes "spirituális emberek" egyszerűen elszálltak maguktól. Azt hiszik, hogy elég forgatni a szemüket és gyyógyítaniuk a Földet, miközben emberileg semmit sem változnak.