Hálás vagyok ezért a mai hírért :-)

"Bemutatták az első hivatalos ajándéktárgyat, amely Vilmos herceg és Catherine Middleton április 29-i esküvője alkalmából készült.
A szürke és arany színű étkészlet darabjai a jegyesek nevének kezdőbetűi után a W és a C betűket viselik magukon. Egy pohár 35, egy tányér 40 fontot kóstál, de gyógyszeres dobozka már 25 fontért is kapható."

Ugye elég egyértelmű?! WC :-)

Folytatom...

Hálás vagyok, azért
-hogy írjátok a listát.
-hogy magyarul beszélhetek, és így megadatott, hogy megértsem a világ működését.
-hogy találtam egy gyerekjátékot, amivel be tudom mutatni 3 dimenzióban mindazt, amiről a könyveim szólnak.
-hogy találkoztam Colettel.
-hogy elolvashattam Kékmadár blogján Böjte Csaba szavait. ("Mellesleg" gyönyörűek Kékmadár kerámiái)
-hogy létezik ilyen ember, mint Böjte Csaba.

Ádám kérdezte, hogy folytathatja-e...
Hát persze! Ez a lényeg, hogy minden napra találjunk valami "hálálkodnivalót" :-)

És itt az állítólag tuti mézeskalács recept (még nem próbáltam ki):
Hozzávalók:
28 dkg liszt
10 dkg vaj
2 tojás
1 evőkanál méz
18 dkg porcukor
1 kiskanál szódabikarbóna
őrölt fahéj
reszelt narancshéj
mézeskalács fűszerkeverék.

Mindent összekeverünk (a vajnak puhának kell lenni), és betesszük a tésztát a hűtőbe min.1 órára, max. 1 napra.

Akkor én elkezdem...

Hálás vagyok érte,
-hogy van családom.
-hogy általában egészséges vagyok.
-hogy vannak barátaim.
-hogy van hol laknunk.
-hogy tudunk fűteni.

-hogy van mit ennünk, és ivóvíz folyik a csapból.

-hogy írhatok, és másokat érdekel, amit írok.

-hogy van miből ajándékot adni egymásnak.

-hogy a kérdéseimre választ kapok "ideátról" és "odaátról" is.

-hogy esik a hó, és nézhetem a jó melegből.

-hogy érezhetem a fenyőillatot a karácsonyfa-árusoknál.

-hogy nézhetem a madarakat a madáretetőben.

-hogy meghallgathatom a Csík zenekartól a "Most múlik pontosan" c. dalt

-hogy beülhetek az autómba és oda megyek, ahova akarok.

-hogy ma kaptam egy mézeskalács receptet, ami tuti biztosan sikeres lesz.

-hogy van számítógépem, és így blogot írhatok.

-hogy a blogon sok-sok jó ember megfordul.

-hogy nézhetem a karácsonyi díszkivilágítást.

Remélem, nem tűnik ez a felsorolás amolyan "be happy" típusú "fagyjonazarcodraamosolyos" dolognak... :-)

Na, folytatjátok?

A hála hete

Karácsony és a Karácsony előtti pár nap a HÁLA hete lesz, hogy meglássuk mind azt a jót és szépet, amit az élettől, a Teremtőtől kaptunk. Nagyon örülnék, ha minden nap megírnátok, mi mindent találtatok aznap, amiért hálásak lehettek.... Tudom, hogy most nagy lesz a készülődés, és sok lesz a munka, de jó lenne, ha mégis szakítanátok naponta egy kis időt erre.

Ha név nélkül szeretnétek megírni, mert személyes a dolog, akkor küldjétek ide: szinia7@vnet.hu és én majd név nélkül felteszem a blogra. Nagyon jó lenne, ha Karácsonyra hosszú-hosszú listánk lenne mindarról, ami számunkra jó és szép az életben...

Vigyázat, az erő velünk van:-)

Az eddigiekből számomra az derült ki, hogy nagyon oda kell ám figyelni a megfogalmazásra, mert "bejön". Különösen akkor, amikor sokan vagyunk, és nagyobb erőkkel működünk. Ígérem, a következő hét feladatánál óvatos leszek, hiszen már itt a Karácsony...

Átkereszteltem...

Kedves Szertársak, én ezt a hetet inkább átkeresztelném a FORDÍTSD MEG hétről mondjuk GONDOLKOZZ EL RAJTA hétnek. :-), mert nekem eddig tényleg minden megfordult.

Ma például erős dugóban vittem be a városba az M3 -on reggel a gyerekemet a szalagavatója főpróbájára, és természetesen elkéstünk. A dugóban gyakoroltam a türelem erényét, és a lányomnak is mondogattam, hogy semmi értelme idegeskedni, mert egy perccel sem érünk oda hamarabb...

Na, visszafelé minden jól ment, mígnem Újpest felé véletlenül rámentem a kivezető sávra, és így lementem az autópályáról. A következő feljáratnál visszatértem, csakhogy valami miatt újra a Budapest felé araszoló oldalra...

Szóval MÁSODSZOR IS végig kellett araszolnom ugyanazt a dugót. Szépen, türelmesen...:-)

Da Gabi példájával élve: Engem nem zavar...

Aztán Colette tanmeséje szerint: Elmúlik...

A langyosat kiköpi...

Kedves Szertársak!

Juli azt írta, "az Isten a langyosat kiköpi"...

Erre azért felvetődött a kérdés, hogy melyik a jobb: ha kiköpnek, vagy ha lenyelnek :-)

Aztán, ha az Isten a meleget lenyeli, akkor kik vonulnak majd fel nyáron az Andrássy úton?!

Szóval, köszönöm a vígasztalást, de szerencsére csak egy estémet rontották el kicsit a történtek. Az viszont kiderült a hozzászólásokból, hogy nem túl sok a sikertörténet, és arra is rájöttem, hogy miért nem.

Amikor túl jók szeretnénk lenni, egyszerűen eltolódik az egyensúly és a "másik oldalon" még nagyobb ellenerőt hoz létre. Úgyhogy jogos volt az észrevétel, miszerint "egyre nehezebb lesz?!"

Ezért mától módosítjuk a célt, mégpedig együtt kitaláljuk, hogy mire is... A lényeg, hogy ne menjünk el a szélsőségek felé, hanem maradjunk meg az arany középúton.

Várom a javaslatokat. :-)

Külső hatások

Elgondolkodtam a tegnapi történeten, és rájöttem, hogy néhány dolgot eddig figyelmen kívül hagytam, mégpedig azokat a mesterséges szerkezeteket, amelyek a rezgésükkel eltérítik az emberi test rezgését, és így leválasztják a SZER hálóról. Ilyenek pl. azok az elektromos szerkezetek, amelyek információt közvetítenek (tv, rádió, telefon, mobiltelefon, fényreklámok, stb.) Aztán ilyenek a manapság épített hatalmas lapostetős bevásárlóközpontok, ahol nappal is neoncsövek világítanak, hiányzik a természetes fény és a levegő, viszont mindig van valami "zene". Ráadásul a vasbeton és a rengeteg fém -amiből készülnek - minden rossz rezgést magában tart. Most pedig képzeljétek el, hogy egy város tele van olyan emberekkel, akik naponta öldöklést néznek a tévében, és szinte soha nem jutnak hozzá a SZER erejéhez...

Vajon milyen lesz abban a városban az energia?!

Én Budapest mellett élek, és amikor be kell mennem a városba, mindig érzem a különbséget, ezért, ha lehet, elkerülöm a várost. (Aki ott lakik, kénytelen-kelletlen megszokja.)

Ti is érzékelitek mindezt?

Egyszerre...

Hát én ma megkaptam egyszerre az összes eddigi heti feladatot... és úgy estem le a SZER hálóról, hogy csak úgy nyekkent.

Elmentem az új könyvemet dedikálni, ami ma jelent volna meg, viszont a dedikálás előtt fél órával kiderült, hogy a nyomda olyan fércmunkát adott ki a keze közül, amelyiknek jó esetben is zúzdában a helye. Ez annyit jelent, hogy hiába minden igyekezet, Karácsonyra már nem kerülhet a könyv a boltokba, így hónapok munkája "gallyra ment". Ennek ellenére igyekeztem megőrizni a nyugalmamat, ami egy darabig sikerült is, egészen addig, míg haza nem értem, és meg nem láttam a lányom legújabb ruha-szerzeményét, ami azután teljesen kiverte a biztosítékot, ezért hát jól összevesztünk. Én is kiabáltam, meg ő is.

Ha gondoljátok, váltsatok le... :-(

A FORDÍTSD MEG! hete

Écska megkapta a régen áhított állást az életerő héten... és ez nem véletlen. Aki ugyanis képes a SZER hálón maradni, akit a SZER etet, bizony megnő a teremtő ereje. Szárnyakat kapnak a vágyai, az elképzelései.

Én ezzel ellentétben, egész héten át náthás voltam :-))

Az ÉLETERŐT továbbra sem vesszük le a napirendről, mert ez a többi probléma megoldásának is a kulcsa. Aki tele van életerővel, az BOLDOG, és így sokkal hamarabb megbirkózik a rá rótt feladatokkal. A következő héten azonban adunk hozzá még egy kis "fűszert", mert jön a FORDÍTSD MEG hete. Ez annnyit jelent, hogy minden olyan megnyilvánulásnál, amellyel nem értünk egyet, megpróbáljuk átérezni a másik ember álláspontját, és így talán sikerül rájönni, miért teszi és mondja, amit tesz és mond. Magyarul, bele képzeljük magunkat a másik ember helyzetébe, és megnézzük, mi hogyan is reagálnánk. Ezáltal talán kevésbé ítélünk majd felette.