Holnap kezdjük

Holnap tehát elkezdjük a "tanfolyamot" a TÜRELEMmel. A feladat a következő: tudatosítunk minden szituációt, amelyben türelmetlenek vagyunk, és amikor tudatosítottuk - megállítjuk, átfordítjuk a folyamatot. A lényeg először csak annyi, hogy ÉSZRE VEGYÜK, majd ha ez már megy, akkor képesek legyünk megállítani, és jó irányba terelni. A türelmetlenségnek sok formája van: pl. az "Add meg Uram, de máris" hozzáállás, de az is türelmetlenség, ha alig várjuk, hogy a másik befejezze a mondókáját és elkezdhessünk végre beszélni. Sőt az is türelmetlenség, ha nem figyelünk igazán a másik ember mondandójára. Segítségképpen rajzoltam egy emlékeztetőt. Ha kinyomtatjátok és egy feltűnő helyre kiteszitek, emlékezni fogtok rá, hogy türelem-hét van...

Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy Ti mit tapasztaltok közben, úgyhogy nagyon várom a javaslatokat, megjegyzéseket!

Hat

Eddig, ha jól számolom, hatan csatlakoztak a "megvilágosodás tanfolyamhoz". Milyen érdekes, hogy azok a kezdeményezések, amelyek önmagunk megváltoztatására irányulnak, nem annyira népszerűek, mint a különböző pénzért, előadásokon árult beavatások. Azokon bizony tele vannak a színháztermek, mert ott kívülről ígérik a megváltást. Aláírom, hogy az sokkal egyszerűbb: az a SZÉLES ÖSVÉNY.

Jó lenne már megérteni, hogy elméletben nem tudjuk megváltani sem magunkat, sem a szeretteinket, sem a világot. Én például elméletben szeretek fogorvoshoz járni. Remekül el tudok azon meditálni esténként, lefekvés előtt, hogy elmegyek a fogorvoshoz és ott jól érzem magam. A gyakorlat már egészen más. A Földet is nagyon egyszerű elméletben gyógyítani...na de eltakarítani a mások által eldobott szemetet...

Szóval el lehet azon meditálgatni, hogy milyen jók is vagyunk mi mindannyian külön-külön, de a gyakorlatban felülemelkedni a vitán, széthúzáson, türelmetlenségen, irigységen, féltékenységen és egyebeken - na az már valami.

Türelem

Szóval akkor a TÜRELEMMEL kezdünk hétfőtől...

...úgyhogy használjátok még ki a hétvégét a türelmetlenkedésre! :-) Türelmetlenkedjetek nyugodtan reggeltől estig!!! Otthon, a munkahelyen, a postán, az orvosnál, bevásárlás közben, a tv előtt, szóval mindig és mindenütt, ahol és amikor csak szoktatok.

Ti egyébként hol szoktatok és mikor?!

Mert én például bármikor, amikor valami nem működik: nem nyílik ki a tejesdoboz, a tűzhelyem tárolója alul viszont folyton kinyílik, a porszívó eldugul és nem elég hosszú a zsinórja, stb. Azután nem bírom elviselni, amikor az autópálya bedugul, és azt sem, amikor a macska nem fogad szót (márpedig mikor fogad szót egy macska...) Amit pedig leginkább nem bírok elviselni, amikor egy ügyintéző LASSÚ!!! (És szerintem mindig mindegyik lassú :-) Nem bírom a hivatalokat, és egy külön bolygóra szeretném telepíteni az összeset, hogy egymást szekálják életfogytig. És ez még nem minden...

Most Ti jöttök :-)

Együtt egyedül

Azt kérdezte valaki a megjegyzésekben, hogyan képzelem el konkrétan ezt az együtt -egyedül javulást... Hát úgy képzelem el, hogy minden hétre adunk magunknak egy olyan feladatot, ami javít a családi békén, a munkahelyi konfliktuson, a gyerek-szülő viszonyon - kinek-kinek szükséglete szerint. Lehet, hogy a heti feladat az egyikünknek gyerekjáték, a másikunknak viszont nagyon nehéz. Ez azonban kifejezetten jó dolog, mert így tanácsokat lehet kapni azoktól, akik már tudják és alkalmazzák a megoldást az adott problémára. Előbb-utóbb mindenki kerül tanácsadó - és persze tanácstalan helyzetbe is... viszont mindannyian haladunk előre.

Újabb bögrekép

Folytatás

A tegnapi bejegyzést folytatom.

Nehéz elképzelni, hogy egy ember önmagában is sokat lendíthet a világon akár jó, akár rossz irányban, pedig így van. Nagyobb erőre úgy lehet SZER-t tenni, hogy valaki szeretetteljesebbé, elfogadóbbá, türelmesebbé, kedvesebbé, egyszóval jobbá válik. Ilyenkor megnő az ereje, jobban mondva a teremtő ereje. A megnövekedett teremtő erő annyit jelent, hogy hamarabb megvalósulnak a kitűzött céljai, gyorsabban valóra válnak az álmai, és követni kezdik a körülötte élő emberek. Anélkül követik, hogy megpróbálkozna a meggyőzésükkel. Anélkül, hogy vitába szállna velük. Egyszerűen, mert jó az ilyen ember közelében lenni... (Ne tévesszük mindezt össze a hamis próféták vonzerejével.)

Persze sokkal egyszerűbb azt mondani: "Én már tökéletes vagyok, a többiekben van a hiba. Ha ők megváltoznának, minden jó lenne." Azután lehet ezen vitázni, ölre menni, és ilyenkor nemhogy jobbá válna a világ, hanem még teszünk egy lapáttal a széthúzás oltárára.

Akinek még eddig nem jutott eszébe, milyen tulajdonságon lenne célszerű változtatnia, esetleg kérdezze meg a párját, szülőjét, testvérét, gyermekét. :-) és garantálom, hogy egész listát fog kapni róla...

"Egy virág nem alkothat szép kertet"

Tegnap Gödön voltam egy író-olvasó találkozón. (Én voltam az író :-) Beszélgetés közben szóba került, hogyan is javíthat a világon egyetlen ember. Egyáltalán tehet-e valaki valamit EGYEDÜL azért, hogy békésebb, szebb, igazabb, istenesebb világban éljünk.

Én azt válaszoltam, hogy igen, tehet. Mi több, egyenként tudjuk csak megváltoztatni a világot. EGYEDÜL. Úgy, hogy magunkat változtatjuk meg. Ha egyenként jobbá válunk, olyan erőt mozgósítunk, amely anélkül "ébreszti fel" a közelünkben élőket, hogy egyetlen szót is szólnánk. Nincs vita, nincs meggyőzés, nem feszülnek egymásnak az indulatok, viszont az "ébresztés-projekt" szépen halad előre.

Aztán azt gondoltam, mi lenne, ha megpróbálnánk együtt megváltozni, felemelkedni, jobbá válni. Olyan megvilágosodás tanfolyamot ajánlok itt a blogon, amelyben nincs semmi misztikum. Nem nyitogatunk csakrákat, sem harmadik szemet, és nem is kerül pénzbe - de az a bizonyos rezgés, amiről a nagy tanítók beszélnek, bizonyosan megemelkedik, és így máris rengeteget tettünk azért, hogy szebb legyen a világunk.

Aki csatlakozik, ne gondolja, hogy könnyű utat választ...

Minden hétre kitűzünk ugyanis egy célt, amit megpróbálunk együtt betartani.

Pl. : Egy hétig senkit és semmit nem kritizálunk... Aztán megbeszéljük, hogyan sikerült.

Aki csatlakozni szeretne, írjon a Megjegyzésekben, és írja meg azt is, mit szeretne önmagán megváltoztatni. Én majd összesítem a feladatokat, és minden héten kihúzom egy kalapból az aktuális célt, aztán hajrá :-)

Tudom, hogy sokan olvassátok ezt a blogot, de most azt kérem, hogy ne csak olvassátok, hanem csatlakozzatok, mert higgyétek el, ez az az út, ami megmentheti a világot. Egyedül, mégis egységben.

Jelige: "Egy virág nem alkothat szép kertet".

Most megyek és elkezdem összegyűjteni, hogy én miben szeretnék változni, aztán holnap leírom.

Hát, igen... az egyik dolog a halogatás... :-)

Fontos kérdés

Van-e valaki köztünk, aki jógával, vagy valamilyen más hasonló mozgásfajtával foglakozik magasabb szinten?! Kellene egy kis szakmai tanács egy újabb művemhez...

Spatulkáék

A gyerekeim már többé-kevésbé felnőttek, ám én készülök rá, hogy előbb-utóbb érkezik a következő generáció a családba, ezért idejében elkészítettem az esti szabad mesélés segédeszközeit: Spatulkáékat. Spatulkáék olyan faspatulából készülnek, amit a doktorok a torokgyulladás felderítésére használnak. Spatulkáék olyan dobozban laknak, amelynek a belseje mágneses, úgyhogy pihenésképpen fölragadnak a doboz falára, merthogy egyébként bábozunk velük. Spatulkáékban az a "fifika", hogy magyar jelképrendszer díszíti őket, így a jelek, jelképek a következő generáció tudatalattijába észrevétlenül bekerülnek, és talán felülírják a manapság divatos, kifejezetten ronda rajzfilmfigurák lélektani romboló hatását.

Spatulkáékat szigorúan a felnőtteknek készítem, a gyerekek csak az esti mese idején juthatnak a közelükbe, mert ily módon megmarad a misztikum, a csoda, és a fantázia is működni kezd. (Ha a gyerekek kézbe kapják, rövid időn belül a többi megunt játék közt landolnak...)

A mesét azután már mindenki maga találja ki. :-)

Egyik barátom küldte

Érdemes megnézni. Szerintem az eddigi legjobb médiumi közlés hosszú idő óta. Más forrásból én is így tudom...
www.youtube.com/watch?v=R4vreQbBy7k

Csak a TÖKÉLETES tökéletes?

Nézem az RTL-en az X-faktort...

Ennek kapcsán egész héten azon gondolkoztam (no, azért mást is csináltam), hogy vajon melyik az igazi művészet.

1. Amikor valaki nem énekel tökéletesen, de a tökéletlen éneklésével nagy-nagy örömöt okoz

2. Amikor valaki tökéletesen énekel, mégsem okoz örömöt.

Én inkább az első esetre szavazok, mert mi más lehet a művészet feladata, mint örömöt, boldogságot adni, vagy felemelő érzéseket közvetíteni - és ehhez nem szükséges tökéletes produkció, sőt...

Ugyanez a helyzet a kézműves termékek között is. Sokszor egy kicsit csáléra sikeredett alkotás sokkal nagyobb erőt hordoz, mint egy tökéletesen kivitelezett.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én már annyira tudok örülni, ha a sóbizniszben látok néhány elálló fület, féloldalas mosolyt, egyszóval valami esetlent, félszeget, természetest. Olyat, amihez még nem nyúltak hozzá sztájlisztok, koreográfusok, tánctanárok és egyéb átalakítók.

Szóval nekem a tökéletlen valahogy egyre tökéletesebb és szeretnivalóbb...

Lehet, kicsit haza beszélek, mert ez a mai alkotásom: