Színia:
Hat hét hit
Minden jog fenntartva.
A „Miért éppen Alaszka” az egyik kedvenc sorozatom. Egy alaszkai
városka lakóinak mindennapjairól szól, ahol indián őslakók és fehérek élnek együtt
teljes különbözőségben és mégis békés egyetértésben.
Az alaszkai Sisely olyan hely, ahol én is szívesen élnék… ám még
jobb lenne, ha a sorozat címe egyszer csak „Miért éppen Budapestre” vagy „Miért
éppen Magyarországra” változna…
Vajon mi kellene hozzá, hogy a kívánság valóra váljon?!
Legtöbben most így szólnak: „Nagyon egyszerűen megoldható a
probléma! Változzon meg a szomszédom, az anyám, az apám, a párom. Legyen más a
polgármester, és/vagy küldjük el a kormányt, alakuljon át a tévéműsor, ne
legyen celeb Győzike, stb.”
Amíg mindannyian így gondolkodunk, biztosak lehetünk benne, hogy
minden marad a régiben, mert a Teremtés másként működik. A Teremtés úgy
működik, hogy AZT LÁTJUK, AMIT HISZÜNK. Ebből logikusan következik, hogy
ha valamit nem szeretnénk látni, egyszerűen csak nem kell benne hinnünk, nem kell róla beszélnünk, írnunk,
gondolkodnunk, és főleg nem kell róla hosszasan vitáznunk.
Ha én változást akarok, akkor nekem
kell megváltoznom. Nem a szomszédomnak, nem a szüleimnek, nem a
polgármesternek, nem a kormánynak, hanem NEKEM. A saját világomat ugyanis én
teremtem. Ezt persze rendkívül fájdalmas belátni, mert hirtelen hopp - eltűnik
az ember lába alól a talaj. Különben is mennyivel jobb rákenni a felelősséget a
körülményekre és a körülöttem élőkre… Mennyivel egyszerűbb sajnálni és
sajnáltatni magamat, vagy egy életen át nyalogatni a sebeimet, mint változni…
Ezeket a dolgokat nem
tanítják nekünk. Egyrészt azért nem, mert legtöbben nem tudják, másrészt
azért nem, mert így nagyszerűen működnek mások hitének megvalósítói, a hit-rabszolgák. Nagy tömegek dolgoznak
azon, hogy megvalósítsák egy-egy ravaszabb ember, vagy szervezet álmait. Nem a
saját életüket élik, nem a saját terveiket valósítják meg, hanem másokéit.
Reggeltől estig szorgalmasan nyelik a gyógyszereket, türelmesen ülnek a tévé
előtt, megveszik az összes kacatot a szupermarketekben, és még sorolhatnám.
Közben nem érzik jól magukat, és persze nem értik, nem is akarják megérteni,
hogy saját maguk miatt kerültek ebbe a helyzetbe.
Szerintük mindenki MÁS hibás. A többi ember, a kormány, a bankok, a
tévé. (Pedig a tévét ki lehet dobni, meg sem kell venni, és amúgy is van rajta
egy kapcsoló.)
Azután ott vannak a fénymunkások, akik éppen másik dimenzióba
készülnek átlebegni, és egy furcsa álomvilágban élnek, ahelyett, hogy itt és
most a SAJÁT VILÁGUKAT változtatnák meg. Minden ember FÉNY. Aki dolgozik a
saját „fényesítésén”, az bizony fénymunkás.
Nem másokat kell felébreszteni, hanem MAGUNKAT. Aki felébredt - már
a puszta létével segít a többieknek, azzal, hogy tudatosan létezik. Amíg viszont csak a másikat rázza, hogy
ébredjen, addig maga is alszik, és csak álmában ráz.
(Kíváncsi vagyok, hogy ezek
után, hányan maradnak itt olvasóként…J)
A HIT
Mi a hit?
A hit más szóval olyan meggyőződés,
amelyben az ember megingathatatlan.
Egy dolog, amiben biztos. Egy kép,
amelyik számára kőbe van vésve.
A hit egyáltalán nem csupán a vallással függ össze, hisz az ateista
például megingathatatlanul hisz Isten nemlétében.
A hit ereje óriási…
Miért?
Mert a hit képe nem csak egy futó fantáziakép, felvillanó gondolat,
hanem egy kész, minden apró részletében kidolgozott, igen nehéz, márványba
faragott alkotás.
Az emberi agy olyan képekben gondolkodik, amelyeknek van színük,
szaguk, formájuk, hangjuk és ízük is, és ezeket a képeket, ha elég sokáig időz
a társaságukban – anyagba önti,
megvalósítja. A hit olyan a gondolati képekhez képest, mint amikor a
roncstelepen egyetlen kicsi bálába préselnek össze több ezer autót.
Ezért is nagyon nehéz megváltoztatni… hiszen az összepréselt
bálából már szinte lehetetlen vállalkozás visszafejteni az egyes autókat.
A hit tehát egy koncentrált, stabil „gondolat-bála”, amelyik óriási
erővel teremti meg önmagát. Abban a bizonyos bibliai mustármagnyi hitben
rengeteg gondolat áll össze egy „bálába”.
HAT HÉT HIT ÉS HAT.
De tényleg…
A TEREMTŐ ERŐ FORRÁSA A HIT
A hit ugyanis nem más, mint a teremtés hetedik lépése
-a középpont. A HIT szavunk a HÉT változata. Magyarország egyes részein a hét máig hít-nek hangzik (Pl. egísz híten dolgoztam - így mondják) Ha
megnézzük az élet virágát, amely a Teremtés szerkezetét mutatja, hat szirmot
látunk, és a középpontot. A középpont a 0. és a hetedik lépés (Igen, 07 J) Innen indul és ide tér
vissza minden. Ez a FORRÁS. Az erő,
amellyel teremtünk…
A forrás erejével teremtünk tehát, HAT további lépésben. A forrás
adja az erőt, a gondolati képek (szirmok) pedig, az öntőformát: azt hogy mi
legyen belőle. A hat szirom egy teremtő ciklust is jelez: 6+1középpont=7
óra/nap/hónap/év, stb. (A forrás erejétől függően.) Akiben erős a forrás –
gyorsabban és nagy erőkkel teremt. Akiben gyenge, lassan valósulnak meg a
vágyai. Aki nagy mélységeket és nagy magasságokat él meg, vagy akár csak nagy
mélységeket, megnyugodhat, mert kellően erős a teremtő ereje.
A 6+1-es ciklus egyébként tetten érhető az emberi élet
változásaiban is. Azt mondják, hogy 7 évenként más-más csakra válik meghatározóvá,
„főnökké”, 7 évenként megváltozik az ízlésünk, és 7 évenként kerülnek válságba
a párkapcsolatok. (Nem mondom, hogy ez feltétlenül így van, de a hetes ciklus
tényleg működik.)
HIT ÉS TAPASZTALAT
A hit tapasztalatot szül, a tapasztalat pedig, tovább erősíti a
hitet, ami azután egy körforgást eredményez. A körből csakis tudatosan lehet kilépni, és
megváltoztatni a hitet, amely azután másfajta tapasztalathoz vezet. Akinek
tehát elege van abból, hogy mindig ugyanazt tapasztalja az életében,
változtasson a hitén. Könnyebb megoldás sajnos nincs…
Hiába hibáztatja az ember a körülötte élőket, a kormányt, a
földönkívülieket, mert nekik semmi közük sincs a tapasztalatunkhoz, ugyanis MINDIG
AZT LÁTJUK, AMIT HISZÜNK.
HOGYAN KELETKEZIK A HIT?
Gyerekkorunkban például úgy, hogy a felnőtteket isteneknek tekintjük,
és mindent készpénznek veszünk, amit mondanak: mindent elhiszünk nekik, és rögvest be is építjük a
gondolkodásunkba.
Azután belépnek az életünkbe a tekintélyes
emberek, akiket tisztelünk, és ezért hiszünk nekik: Tanítók, tanárok,
orvosok, papok, professzorok, popsztárok, híres média-személyiségek, guruk, írók
és egyebek.
Tizenéves korunkra már egész sor hittel rendelkezünk, amelyek
természetesen következetesen az annak megfelelő tapasztalatot eredményezik.
Ha nem kezdünk el a saját
fejünkkel gondolkozni, és
nem kérdőjelezzük meg a tekintélyes személyiségek, hivatalok, iskolák és
egyebek kijelentéseit, akkor egész életünkben eszerint fogunk élni és
tapasztalni.
Mindaddig nincs is semmi probléma, amíg elégedettek vagyunk a
tapasztalatainkkal, ez esetben ugyanis hasznos
hitrendszert gyúrtunk össze magunknak - csak így tovább.
Ám ha nem boldogulunk, ott bizony baj van a hitrendszerünkkel, és
ha nem akarunk zsákutcába kerülni, akkor egyszerűen muszáj változtatnunk.
Milyen hitrendszerekről beszélek?
Például ilyenekről:
A világ veszélyes, az emberek
rosszak.
A gazdagság bűn, és a
gazdagok tisztességtelenek.
Az ember nem tehet róla, ha
szegény.
Semmiből sincs elég, ezért
mindennel spórolni kell.
Harcolni kell a
megélhetésért.
A rák halálos betegség.
A középkorú férfiak nagyon
könnyen infarktust kapnak.
A magas vérnyomás csendes
gyilkos.
Minden politikus korrupt.
Minden kormány összeesküvő.
A magyarokat el akarják
tüntetni a föld színéről.
A sötét erő állandóan
keresztbe tesz azoknak, akik a fényt keresik.
Engem senki nem szeret.
Csúnya vagyok és kövér..
Semmit nem tudok megtanulni.
Olyan az agyam, mint a szita.
Manapság lehetetlen állást
találni.
És még folytathatnám végtelenül…
Minél többen hiszünk ezekben a dolgokban, annál gyorsabban válnak
tapasztalattá, és így a világ valóban
undorító és veszélyes hellyé válik.
Ugyanabban a világban az egyik embert folyton üldözik a
hatóságok, míg a másik soha nem kap egyetlen felszólítást sem, és soha nem
állítja meg a rendőr a közúti ellenőrzések során. Az egyik orvostól orvosig jár,
és egyik betegségből a másikba esik. A másik viszont folyamatosan
makkegészséges. Az egyikhez dől a pénz, a másik az utcán koldul. Az egyik
boldogan élteti a kormányt, a másik kimondhatatlanul utálja.
Miből adódik a különbség?
Furcsa módon nem a szerencséből, nem a génekből és nem is a
körülményekből, hanem egyedül és kizárólag a magunkévá tett hitrendszerünkből:
LÁTOM, HA HISZEM…
Az én tapasztalatom például azt mutatja, hogy az emberek jók, és
szeretnek szép családban élni, jólétben, egészségben, békességben, vidáman.
Élvezik az életet, és boldogok akarnak lenni. Együtt érzők, és nem szeretnek
másoknak fájdalmat okozni.
Egy másik ember – bár ugyanabban a világban élünk – azt mondja,
hogy az emberek rosszak, gonoszak. Becstelenek, tisztességtelenek, irigyek és
gyűlölködők.
Vajon melyikünknek van igaza, hisz mindketten Magyarországon élünk
a XXI. Században..(?)
Furcsa, ha azt mondom, hogy mindkettőnknek tökéletesen igaza van,
és mindkettőnk igaza valódi tapasztalatokon
nyugszik?!
TUDATOS, VAGY AUTOMATA?
Én hiszek benne, hogy az emberek jók, és mindig a legjobb tudásuk
szerint próbálják megoldani a feladataikat, míg a másik ember azt feltételezi,
hogy az egész világ ellene van. Csupán a hitünkben különbözünk, és persze mindketten
megtapasztaljuk, amit szeretnénk.
Kérdés, hogy TÉNYLEG AZT tapasztaljuk-e meg, amit szeretnénk, vagy
egy automatára állított hitrendszer hozza létre nap-mint nap ugyanazokat a
tapasztalatainkat…
Tartok tőle, hogy legtöbbünknél az utóbbi működik.
„Az élet mindig engem igazol” – mondjuk. És ez tökéletesen így van…
HOGYAN LEHET MEGVÁLTOZTATNI AZ ELAVULT HITRENDSZERT
A különböző hitrendszerek különböző tapasztalatot eredményeznek,
ami annyit jelent, hogy MINDENKINEK IGAZA VAN. J. A gond
ott kezdődik, amikor megpróbáljuk meggyőzni a másikat, és mindenáron rá akarjuk tukmálni a saját hitünket.
„Hogy lehet ilyen hülye, hogy nem érti?”
„Hogy gondolhat ekkora marhaságot?” – mondjuk, ha végképp nem boldogulunk
vele.
Könnyen befolyásolható emberek játszva vesznek át másoktól
hitrendszereket, míg a makacsabbak öszvérként ragaszkodnak a sajátjukhoz. A
lényeg szempontjából egyik sem jobb vagy rosszabb, hiszen a kulcsszó itt
egyedül a TUDATOSSÁG. Ha valaki tudja, hogy a saját hitének köszönheti a tapasztalatait, akkor képes
változtatni rajtuk. Ha viszont nem tudja, és mindenkit hibáztat a sorsáért,
csak épp saját magát nem – ott bizony messze lehet még a megoldás.
A változtatás persze nem könnyű (és
ezt se hidd el, mert ez is csak egy hit J)
VÁLTOZÁS
Először nézzük meg, milyen módszerekkel éri el a média, hogy
higgyünk neki, mert a hatásos módszereket érdemes kipróbálni.
1. Szakértővel mondatja el (Tipikus esete a brit
tudósok kiderítették…) Dr, PhD, akadémikus, professzor, Kossuth-díjas,
Nobel-díjas, stb. – ezek mind olyan címek, amelyek a legtöbb emberben TISZTELETET
ÉBRESZTENEK.
2. Sztárok, és olyan híres média személyiségek
szájába adja a közlendőjét, akiket SZERETNEK az emberek, és BÍZNAK BENNÜK.
3. Toplistás DALSZÖVEGEKBE rejti a mondandóját.
4. HITELESNEK TARTOTT műsorokban hangzik el
5. Állandóan ISMÉTLI (Ezen alapul a reklámok
hatása)
6. Képekkel, riportokkal, - vagyis TAPASZTALATOKKAL
nyomatékosítja. (Fenntartja a hit-tapasztalat-hit-tapasztalat körforgást)
7. Akármilyen hihetetlen, ide tartoznak még a MÉDIUMI
KÖZLÉSEK is, hiszen amikor (saját
állítása szerint) Gábor Arkangyal szólal meg valakin keresztül, sokan hisznek
neki, mert Gábor Arkangyal rengeteg emberben áhítatos tiszteletet ébreszt. Ha
egy médiumnak valaki „odaátról” Szabó-Kovács Gyula sertéstenyésztőként
jelentkezik be, hiába mond fantasztikus dolgokat, és nagy igazságokat - a
kutyát nem érdekli.
A fenti módszerek nálunk is bevethetők, amennyiben szeretnénk
megváltoztatni idejét múlt hitünket:
1. Keressünk
olyan embereket, akik elérték azt a célt, amelyet mi is szeretnénk elérni. Tudjuk meg, hogyan sikerült nekik, és
vegyük át a hitüket. (A hitrendszeren soha NEM vallást értek) Keressünk erről
filmeket, tudósításokat, riportokat. Magyarán győződjünk meg róla, higgyük el, hogy amit szeretnénk
megváltoztatni, az igenis lehetséges.
A meggyőződés itt kulcsszó, mert ha igazából nem hisszük el, akkor bizony hiába
próbálkozunk.
2. Mantrázhatunk, vagyis ismételhetjük folyamatosan, amire
vágyunk. Például, ha valaki azt hiszi, az emberek mindig bántják és átverik,
mondogathatja, hogy „Szeretem az embereket és az emberek is szeretnek engem.”
Ha valaki folyton aggódik, mantrázhatja, hogy „biztonságban vagyok, a Föld
biztonságos hely számomra.”A mantrázás még hatásosabb, ha összekötjük
valamilyen fizikai tevékenységgel: mély légzéssel, gyaloglással, futással, stb.
Ez azért jó, mert egy idő után már csupán a gyaloglás önmagában előhívja az
agyban a mantrát, így előbb-utóbb automatikussá válik, és még erősebben
működik. (Nem véletlenül mantráznak például az amerikai katonák menetelés
közben.)
3. Kérjünk
segítséget a Jóistentől,
illetve égi segítőtársainktól. Amikor a Jóistentől kérünk segítséget, a saját
lelkünkkel teremtjük meg a kapcsolatot, hiszen ki tudna többet a probléma
megoldásáról, mint mi magunk… Égi segítőtársainknak pedig, igen jó ötleteik
szoktak támadni.
4. Szervezzünk
társaságot olyan
emberekből, akikkel azonos hitrendszerre törekszünk, és beszélgessünk velük
minél többet. (Interneten ezt nagyon egyszerű megoldani)
5. Mindig
arról beszéljünk, írjunk, gondolkodjunk, amit szeretnénk megvalósítani. Aki folyton pesszimista, és szünet nélkül
elégedetlenkedik, negatív dolgokról beszél, megteremti azokat. Ha erre vágyik,
akkor persze jó úton halad - Isten ments letérni róla.
6. Kerüljük
el nagy ívben azokat, akik
mindenáron erőltetik a saját hitrendszerüket, és meg akarnak győzni a saját
igazukról. Ha mégse tudjuk lerázni őket, akkor próbáljuk ki az „egyik fülemen
be, a másikon ki” módszert.
7. Mosd
ki Víz, fújd ki Szél, süsd ki Nap! – akár a mesében. Az elemek segítenek megszabadulni a korlátozó
hitrendszertől, ha megkérjük rá őket.
Képzeljük csak el - bármilyen hihetetlennek tűnik is - hogy a rák
gyógyításához nagy valószínűséggel csupán az arról kialakult hiedelmet kellene
megváltoztatni. Ha a vezető médiában egyszerre csak szakemberek, tudósok,
akadémikusok egybehangzóan és elég gyakran nyilatkoznának arról, hogy
megtalálták végre a hatásos rákgyógyszert, és riportokat készítenének sok-sok
gyógyult emberrel – a gyógyulási ráta meredeken emelkedni kezdene. Aki nem
hiszi, járjon utána, és nézze meg, hogy milyen sokan gyógyulnak meg egy-egy új,
hatásosnak hitt kísérleti gyógyszer szedése közben, amelyről később kiderül,
hogy a HIT NÉLKÜL szinte teljesen hatástalan.
HASZNOS VAGY HASZONTALAN
A Teremtés hit nélkül nem megy, ezért valamilyen hitre mindig
szükségünk van. Még a semmiben is hinni kell J
A lényeg, hogy megtaláljuk azt a hitrendszert, amely a megfelelő
tapasztalásra vezet minket, és ezt képesek legyünk TUDATOSAN használni. Ami célra vezető, annak
fölösleges ellenállni. A népi hagyományok nagy része például ilyen, mert hosszú
időn át bevált az embereknek. A vallások is hitrendszerek, amelyek vagy előre
visznek, vagy nem…
Isten léte nem vallásokhoz kötött, tehát a vallás nem egyenlő
Istennel, ám ha valaki tagadja Isten létezését – mert megteheti – csupán a
saját forrását tagadja, és ezzel a teremtőerejét korlátozza. (Vagy ez is csak egy hit? J) Mint mondtam, ha valami beválik, minek állnánk ellent...
Nyerő csapaton ne változtass!
A SÖTÉT OLDAL
Sokan azt fogják most mondani, hogy egészen mindegy, miben hisznek,
az aluljáró fala akkor is össze van firkálva, szemétdombok díszelegnek az út
mellett, és most rabolták ki a szomszéd lakást, szóval igenis létezik a
hitüktől független világ.
És aki ezt mondja, annak természetesen IGAZA VAN. J
A történetben egyébként kizárólag az van benne nyakig, AKIVEL
TÖRTÉNIK. A többi csak MEGFIGYELŐ, ha képes megmaradni megfigyelőnek, és nem
üti bele az orrát a dologba. Amint viszont beleüti, BELEÉLI MAGÁT, levonja a
következtetést és beépíti a saját hitrendszerébe, akkor igen nagy az esélye,
hogy legközelebb vele történik meg ugyanaz, HISZEN MÁR HISZ BENNE.
Tehát vigyázat!!!
AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Mert ha magára veszi, benne van…
A sötét oldal természetesen létezik. Mindaddig létezik és működik a
pokol, amíg egyetlen ember is hisz benne. A sötét oldal legsötétebb rémálma,
hogy egyszer csak nem lesz senki, aki hisz benne, mert ez van kiírva a pokol
kijárata fölé:
„Az utolsó ember, aki hisz a pokolban, zárja be az ajtót.”
A „NEMTUDÓK”, a LELKI SZEGÉNYEK”
Milyen érdekes, hogy nagyon sok jelentős találmány olyan emberek
fejében születik meg, akik alapvetően egyáltalán nem értenek az adott témához,
vagyis nincsenek megfertőzve a hivatalosan elfogadott hitrendszerrel, így
képesek valami egészen új, forradalmi megoldást találni. A gyerekek is ilyen
„lelki szegények”, akik még hisznek a mesékben, a varázslatokban és a
csodákban. Amíg tele nem tömjük a fejüket korlátozó hitrendszerekkel, addig
tündérek között élnek, akármerre járnak.
Erre mondhatta Jézus, hogy „boldogok a lelki szegények, mert övék a
mennyeknek országa.”
A legnagyobb „bűn”, amit a másik ember ellen elkövethetünk, hogy
szétverjük az illető jól működő hitrendszerét, mert meg akarjuk győzni róla,
hogy nem működhet, és a miénkkel akarjuk helyettesíteni. (Pl. „Igenis el kell
menned a kemoterápiára, mert különben belehalsz” – pedig a beteg a természetes
gyógymódokra esküszik. Ezzel elérhetjük, hogy a saját hite megrendül, ezért mégis
elmegy a kemoterápiára, viszont így tényleg belehal.)
SOHA ne adjunk kéretlenül tanácsot SENKINEK, mert MINDENKINEK IGAZA
VAN a maga szempontjából, és mindenki maga tervezi és éli az életét. Más dolog,
ha kérdezik a véleményünket…
Íme egy film egy fiúról, akinek gyerekkorában mindkét szemét
eltávolították, ma mégis „lát” az orrával, a fülével, a kezével. Biciklizik,
kosárlabdázik.
Miért?
Mert az édesanyja így reagált a műtét után:
„A műtét után azt mondogatta
nekem a fiam: Mama nem fogok többé látni...
Én azt mondtam neki: Kicsim
te láthatsz. Látsz a kezeddel… tedd ide az arcomhoz, érzed? Ideteszem a kezem az
orrodhoz, érzed az illatát? Itt van a két füled, amivel hallasz engem. A
szemed nem tudod többé használni, de van kezed, orrod, füled. Ezekkel még látsz. (A film angol
nyelvű)
A gyerek egyszerűen csak hitt az édesanyjának…
VALLÁSOK
Mielőtt egy vallást magunkévá teszünk, célszerű megvizsgálni, hogy
a hitrendszere megfelel-e a céljainknak. Itt sokan felkapják a fejüket, hiszen
a vallásos gondolkodás ritkán nyugszik ésszerű mérlegelésen, pedig jobban
járnánk, ha így lenne.
Ott vannak például a régi természeti népek, akik bosszúálló, harcos
istenekben hittek, akiket csak emberáldozattal lehetett kiengesztelni. Mindannyian
megtapasztalták a hitük következményét, éhínségekben, állandó háborúskodásban,
a falvaik felégetésében, kirablásában.
Vagy ott vannak a zsidók. Kiválasztott népnek hiszik magukat, és
pénz, illetve gazdagság szempontból ezt valóban megtapasztalják. Ám azt is
hiszik, hogy a nem zsidó emberek alacsonyabb rendűek – lenézik a nem zsidókat,
aminek a következménye, hogy ez fordítva is működik, magyarán igen kevés
barátjuk van a földi népek között.
Azután nézzük meg a keresztény egyházat, amelyik jó régen
kitalálta, hogy mindannyian eredendően bűnösök vagyunk, és ugye a bűnösöknek
bűnhődniük kell. Jöttek is a háborúk, pestisjárványok évszázadokon át -amikor
egész népek tűntek el, vagy haltak ki - hogy legyen lehetőségünk a bűnhődésre.
Jézus mást tanított, mint az egyház. Olyan hitrendszert mutatott az
embereknek, amely szeretetet, békét, egészséget, boldogságot és derűt teremt,
amolyan földi mennyországot.
Ilyeneket mondott:
-Amit akartok, hogy veletek tegyenek az
emberek, ti is tegyétek velük!
-Kérjetek és kaptok, keressetek és
találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek!
-Óvakodjatok a hamis prófétáktól!
-Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se
ítélkezzenek!
Amilyen ítélettel ti
ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel
mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.
-Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit
esztek, vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök!
Ti elsősorban az Isten országát és annak
igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!
-Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a
holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.
-Ha mustármagnyi hitetek lenne, hegyeket
tudnátok odébb rakni.
-Miért féltek, kicsinyhitűek?
-Asszony, a hited meggyógyított téged.
-Bocsáss meg ellenségeidnek
Bocsáss meg, ne aggódj, ne félj, ne ítélkezz, kérd és megkapod, ne
bántsd a másikat… Nekem tetszik ez a hitrendszer, ráadásul az egyház bűnösökről
való elméletét én bizony sehogy sem találom Jézus szavai között…
SAJÁT TAPASZTALATOK
Azt azért ne gondoljuk, hogy a pozitív hitrendszer megvéd minden
negatív tapasztalattól… (Vagy talán
mégis?! J) Az ember élettervében ugyanis időnként
vannak kellemetlen mozzanatok, amit a lélek szeretne kipróbálni, mert fejlődik
általa. Ha például valaki vakon születik, akkor a hitétől függően többféle tapasztalatot
nyerhet:
1. Megtanul látni kézzel, füllel, harmadik
szemmel (mint a filmbéli fiú), és teljes, boldog életet él.
2. Depressziós lesz, magába zárkózik,
boldogtalanná válik.
3. Rászokik a kábítószerekre, majd meghal
túladagolásban.
4. Csodás gyógyulást él meg.
A SZITUÁCIÓ TEHÁT sokszor ADOTT, a tapasztalat viszont már a
hitrendszer függvénye.
És egy újabb film: Ha mosolyogsz, a világ visszamosolyog rád
-MIÉRT?
-AZÉRT, MERT PLATON MONDTA.
-NA ÉS…?! KI A FENE AZ A
PLATON?
Platon azt mondta…
A görög filozófusok szerint…
A Dalai Láma írta…
Már Konfuciusz is hirdette…
A NASA közleménye…
Az Akadémia szerint…
Az Orvostudományi Egyetem rektora cáfolta…
Ezek az emberek, hivatalok, intézmények TEKINTÉLYEK. A tekintély
nem azért tekintély, mert feltétlenül többet tud nálunk, hanem azért, mert
HISZÜNK NEKI, elfogadjuk az úgynevezett szakértelmét. Mi magunk ruházzuk fel
tekintéllyel. A tekintély képes megváltoztatni a hitrendszerünket, képes
túljárni a józan eszünkön. Ha ugyanis igaz, hogy a hitünkkel teremtjük a
világunkat, akkor nincs objektív igazság, mert MINDENKINEK IGAZA VAN, így
szakértő sincs. A szabályok, amelyeket más emberek felállítanak (és ez a
tudományra is igaz) az ő szabályaik. Nekik működnek. HA ÁTVESSZÜK TŐLÜK, akkor
már nekünk is. A fizika kvantum elmélete például arról szól, hogy NINCS
SZABÁLY. A gravitáció csak addig működik, amíg nem tanul meg valaki levitálni,
vagy vízen járni.
Íme egy film levitáló szerzetesekeől:
Ugyanilyen ÓRIÁSI TEKINTÉLY az óvó néni az óvodában, a tanító néni
az alsó tagozatban, később a karizmatikus tanárok, és persze manapság a
popsztárok, vagy filmsztárok. Ők azok, akiktől ÉLETRE SZÓLÓ hitrendszereket
vesznek át a gyerekek, és a fiatalok, ezért hatalmas a lehetőségük és persze a felelősségük.
MINDEN SZAVUK, tettük hat a következő nemzedékre. Ily módon lehetőségük van egy
egészen új világot létrehozni…
Ugyanilyen az orvosok helyzete. Emberek élete és halála, boldogsága
és boldogtalansága függ egy-egy szavuktól, mert az emberek általában HISZNEK
NEKIK. Kimondhatnak halálos ítéletet, vagy adhatnak reményt, erőt, és kitartást
a gyógyuláshoz. Kis túlzással ELDÖNTHETIK, hogy a beteg meggyógyul, vagy
meghal… (Ezt a hatalmat tökéletesen érzik az emberek. A hálapénz például legtöbbször
arról szól, hogy „életem-halálom kezedbe ajánlom, drága orvosom, kérlek, légy
kegyes hozzám”.)
Azok a hitrendszerek, amelyeket az egész emberiség, vagy egy-egy
nép nagyon régen használ – igen erősek, ezért, ha hasznosak, nincs értelme
velük szembeszállni. A buddhisták erre azt mondják: „Feküdj rá a hullámra, ne
ússz az árral szemben.” A hagyományok általában ilyen hitrendszerek. Amennyiben
tudjuk, hogy a kamillatea mézzel segít kigyógyulni a megfázásból - használjuk
bátran. Egyszerűbb, mint keresgélni az okot, és hosszasan meditálni rajta, hogy
mit rontottunk el. A bajban ugyanis van egy igen jól használható szabály: „Soha
ne azt nézd, miben estél el, hanem inkább arra figyelj, hogyan tudsz felállni.”
A változtatás nem mindig könnyű. Persze ezt is embere válogatja… Amikor
felismerjük, hogy milyen hitrendszerek okozták a problémáinkat, egy ideig
komolyan oda kell figyelnünk, hogy ne essünk vissza. Szóval célszerű, ha résen
állunk, és nem kapcsolunk „robotpilótára”. Ebben az időszakban nehéz lehet
elviselni a többiek visszahúzó nézeteit. Úgy érezhetjük magunkat, mint az úszó,
akibe belekapaszkodnak a fuldoklók, és bár ő tud úszni – mégis lehúzzák a víz
alá.
Amikor „fuldoklókkal” találkozunk, akik szeretnének minket továbbra
is maguk között tudni, a legegyszerűbb módszer az „egyik fülemen be, a másikon
ki” hozzáállás. Meggyőzni senkit nem lehet, és nem is kell. A jelszó: NEM A
MÁSIKNAK KELL MEGVÁLTOZNIA. NEM A MÁSIK A HIBÁS. A panaszkodóktól legfeljebb
megkérdezhetjük, tetszik-e így nekik az életük, és ha nem, vajon miért nem
változtatnak rajta. A változáshoz sokszor elég a szándék, és némi égi segítség.
(HÍVŐ keresztények jó helyzetben vannak, mert esetükben elég egy szívből jövő
segítség-kérő ima.)
Ez már csak azért is nagyon jó megoldás, mert sokszor szinte
képtelenség felfedni egy-egy reakciónk valós okát. Végül is nem tölthetjük
azzal az életünket, hogy reggeltől estig analizáljuk a tetteink vagy szavaink
mozgatórúgóit, amelyek valahol a tudatalattinkban jó mélyen el vannak temetve…
Mások megváltoztatásáról pedig még egy dolog eszembe jutott: Az
alvó Csipkerózsikát hiába rázta a királyfi, arra ugyan nem ébredt fel.
Hanem amikor csókot lehelt rá…J
Egy szó, mint száz - élvezni kellene az életünket. Senkit nem
kényszerítettek odaátról, hogy ide szülessen, ebbe az időbe. Mindenki maga választotta
meg a helyet és az időt.
Miért pont ezt?!
Például azért, mert ITT és MOST lehet tévét nézni, moziba menni,
okos telefonon csevegni, internetezni, szavazni az X-faktorban, elektromos
könyvet olvasni, átrepülni Amerikába, vagy a Karib-szigetekre, élvezni a
mosógépet, a mosogatógépet, a grillsütőt, a hűtőt, a porszívót, az egyre
gyorsabb és kényelmesebb autókat, a légkondicionált, műholdról vezérelt
traktort, és sorolhatnám tovább. Ez a század másról szól, mint az előző, vagy a
következő, és ez így JÓ. Ezeket a dolgokat itt és most lehet megtapasztalni.
Nem volt ilyen a középkorban, és már 100 év múlva sem lesz. Ezek egyike sem az
ördög műve, viszont mindegyiket használhatjuk úgy, hogy az lesz belőle. Rajtunk
múlik.
Aki azt gondolja, hogy mindez károsan hat az egészségére, IGAZA VAN.
Volt, hogy én is így gondoltam, de ma már inkább nem gondolom – ha értitek… ÉS
ENNYI AZ EGÉSZ.:)
Másoknak segíthetünk „felébredni” azokkal a jelképekkel,
szimbólumokkal, amelyek megnyitják a belső tudás csatornáit: Ilyenek a magyar
rovásjelek, lehetőleg eredeti formájukban (lásd a kódokat az Abrakadabra
könyvben), az isteni jelképek, a magyar népművészet díszítő motívumai, a
néptáncok, a népzene, a rovásLYÓga, illetve minden FELEMELŐ művészi alkotás, zene,
könyv. Aki ezeket látja, hallja, érzékeli - egy idő után „rárezeg” és egyszerre
csak megnyílnak benne a bölcsesség kapui: Hirtelen sok mindent megért, amire
addig hiába kereste a választ. Ám mindezt erőltetni nem lehet, és nem is
szabad, mert mindennek eljön a maga ideje…
