Új könyvet írtam.
A címe Abrakadabra:
A jövőnk, a gyermekeink, és az
unokáink kezében van. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan indítjuk őket
„vándorútra”, mit teszünk a hamuban sült pogácsájukba. Teszünk-e bele meséket, teszünk-e bele hazaszeretetet, nemzeti
büszkeséget, igaz történelmet. Beletesszük-e a lelkünk ismeretét, a lélek
tudását, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk.
Ha tőlünk nem kapják meg ezt a
fajta útravalót, akkor majd megkapják másoktól. A tévéből, az internetről. Ott
aztán raknak majd bele rendesen egoizmust, furcsa példákat és példaképeket, sőt
még egy kis „füvet” is, hogy könnyebben lemenjen a torkukon, és szebbnek lássák
tőle a világot.
Egy író csupán annyit tehet a
gyerekeinkért, hogy teletölti ezt a képzeletbeli hamuban sült pogácsát az ősök
tudásával, az ősök jeleivel, szeretettel és reménnyel. Elviszi őket
Abrakadabrába, ahol megkaphatják a választ élettel és halállal kapcsolatos
kérdéseikre, és megismerhetik a magyarságuk jelentőségét. Abrakadabra egy olyan
hely, ahol szülők és gyermekeik szeretetben időzhetnek, és nyugodtan
beszélgethetnek az élet dolgairól.
Együtt…