Spirituális kerámiafestő műhely

Spirituális kerámiafestő műhely

2011. január 30., vasárnap

Az önálló gondolkodás hete

Nem túl régen itt volt nálunk a Dalai Láma, és előadást tartott Budapesten. Az előadás végén kérdéseket tettek föl neki az előadás résztvevői. Az egyik kérdező azt kérdezte, hogy Dobogókőn van-e a Föld szívcsakrája. A választ itt láthatjátok:

A napokban olyan körlevelet kaptam, ahol ezt a választ sokan kikérik maguknak, és hosszasan ecsetelik a magyarság múltját, a Pilis-kutatás eredményeit, és a Dalai Láma népünkkel szemben tanusított tiszteletlenségét...

Jómagam másként látom a dolgokat... Én nem tettem volna föl a kérdést, hiszen mi pontosan tudjuk, hogy Dobogókő egy szívcsakra. És pont. Miért tudná ezt jobban a Dalai Láma?! Viszont ha már tőle vártuk a választ, akkor miért nem köszöntük meg egyszerűen, hogy válaszolt. (?) Értitek... kérdeztünk, és a kérdésre csak egyetlen válasz létezett számunkra, de mert nem azt a választ kaptuk, amit vártunk, rögtön rossz lett a Dalai Láma.
Ilyen a rossz értelemben vett tekintélytisztelet. Amikor mindent elhiszünk a tudósoknak, guruknak, "celebeknek", és nem gondolkozunk, nem a saját tapasztalatainkra támaszkodunk.

Ezért a hét témája az önálló gondolkodás. Kérdőjelezzünk meg a héten minden hozzánk érkező megkérdőjelezhető információt, és próbáljuk meg ellenőrizni a hitelességét. Együtt most is könnyebb lesz, hisz több szem többet lát.



2011. január 27., csütörtök

Békekötés nagyban 2.

Tegnap akadtam rá erre a filmre. Nézzétek meg, hogyan reagálnak a beszéd közben Európa "nagy formátumú" német és francia politikusai. (Az óvodások szerintem különben tudnak viselkedni...) Vajon mi okozza hát a népek közötti konfliktusokat, a nép, vagy a nem oda való képviselői?

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=36848

2011. január 26., szerda

Békülés nagyban

Új fordulatot vett az ír táncos vita, ugyanis kiderült, hogy a táncosok tót népviseletben táncolnak, tehát szó sincs itt a magyarok kigúnyolásáról...ami azért felvet pár dolgot. Például azt, hogy nem kellene-e már lélekben békét kötnünk a szomszédos népekkel, akikkel akár tetszik, akár nem, egy földrajzi területen élünk. Látszik, hogy nagy a baj e téren, hiszen már egy ártatlan paródia is képes felkorbácsolni a kedélyeket "szent magyar nadrág" ügyben. 
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem személyesen még egyetlen rossz élményem sem volt a ma élő szomszédos népekkel. Sem a románokkal, sem a szlovákokkal, sem a horvátokkal, sem a szerbekkel, sem senkivel. Ha most bármelyikünk elmegy mondjuk a Tátrába családostul sielni, könnyen összebarátkozik egy hasonszőrű szlovák családdal, és máris kiderül, hogy szinte ugyanazok a bajaink, problémáink és az örömeink is. A különbség csupán annyi, hogy nem értjük egymás nyelvét, és ők jobban készítik el a zsemlegombócot. Más kérdés persze, amit az országok vezetői időnként a nép nevében művelnek...
Mi viszont tudjuk, hogy pl. Gyurcsány nem volt azonos a néppel, és amit a nép nevében művelt, azt legtöbben, mi magyarok, szégyelltük, és ez így lehet a szomszédok vezetőivel is. A múltat néhány európai vezető intézte el, és ennek isszuk mi a levét.

A politikusok bűneiért nem az ártatlan embereket kell büntetnünk, és ha hagyjuk magunkat összeugrasztani, akkor ugyanaz történik, mint itt a blogon kicsiben.
"Én azt gondolom, hogy te azt gondoltad" - és kész a konfliktus.
A magyar tudás mit sem ér, ha mások ELLEN használjuk. A nadrág ily módon nem lesz "szent", és a rajta lévő motívumok így mit sem érnek.


Megjelent!

Tegnap végre megjelent a ROVÁS LYÓGA c. könyvem. Még Karácsony előtt, Luca napján kellett volna piacra kerülnie, de sajnos az akkori nyomda az egész kiadást eltolta, úgyhogy új nyomdát kellett találni. Tegnap épp Pál-fordulás volt (Pál napja), és a könyv kész.:-), ráadásul- mint a mesében- hétszerte szebb lett, mint annak előtte volt...
Írok benne arról a bizonyos SZER-hálóról, amiről itt már sok szó esett, és a hálóra-kerülés egyik egészen egyszerű módjáról. Olyan módszerről, amelyet a gyerekeknek is pikk-pakk meg lehet tanítani, és amellyel mindenki igen gyorsan magáévá teszi a magyar rovásjeleket. (Ez csak a mellékhatás.) 
Remélem, tetszeni fog...


2011. január 25., kedd

A levél

Íme az a bizonyos levél, amelyik kiverte a biztosítékot:

"Lordi jinak" a gugli fordító szerint azt jelenti, hogy "Urak egyébként".
Nem ír nyelvből lefordítva, hanem szlovákból, ill. csehből.
Innen nézve pedig inkább gúnynak látszik, mint másnak.

Van ezer más ennél sokkal jobb ír táncos felvétel, aminél örülhetünk az írekkel való rokonságnak, vajon ez a vizeléshez sujtásos nadrágba beöltöztetett, tökeit szorongató csapat tánca volna az?

Ezt nézzétek inkább:
http://www.rajko.hu (Mozgóképek-et legördítve az Őslüktetés-re kattintsatok!)"

 
Megtennétek, hogy megfogalmazzátok úgy ezt a levelet, hogy ne legyen sértő?! Ez legyen a tartalma, csak finoman fogalmazva. Azért, hogy kiderüljön, másképp is  hangot lehet adni a véleményünknek. Legtöbbször a megfogalmazás módja, formája és a hangneme dönti el, hogy milyen lesz a hatása. A tartalom kevésbé számít.
A diplomáciában ezt magas szinten művelik, hiszen ha két ország között adnak a fenti módon hangot a diplomaták a véleményüknek, akár hadüzenet lehet belőle. Ott tehát minden szóra vigyázni kell... mert ez a BÉKE záloga.

2011. január 23., vasárnap

Köss békét!

Legtöbbünk életében vannak olyan emberek, akikre neheztelünk valamiért. Rosszabb esetben haragban vagyunk velük, még csak nem is beszélünk egymással. Ennél is rosszabb esetben kifejezetten gyűlöljük őket...

A heti feladat éppen ezért: legalább egy emberrel békét kötni. 
Tudom, hogy nem lesz könnyű, hiszen ha elolvassátok az előző bejegyzés, az "ír tánc eredete" megjegyzéseit, kiderül, hogy milyen vita kerekedhet ki pillanatok alatt egy ártalmatlan vicces videóból, egymást nem ismerő emberek között. Milyen egyszerű összeveszni, sértegetni a másikat, és milyen nehéz kibékülni. 
Hát még akkor, ha vélt vagy valós okunk is van rá. És bármilyen furcsa, nagyban ugyanez vezet a háborúkhoz és a világégéshez: Két nép egymással szembeni vélt vagy valós sérelme. 

Ám soha ne felejtsük el, hogy minden kicsiben kezdődik...

2011. január 17., hétfő

Lázas keresés :-)

Köszönöm, már javulok...
Viszont nem volt rossz ez a betegség, mert unalmamban tévét néztem. Amúgy nem szoktam csak úgy tévét nézni, mindig konkrét műsorra kapcsolok, aztán ha vége, ki is kapcsolom a készüléket. Most viszont végignéztem, hányféle csatornánk van, és -milyen érdekes - "szörfölgetés" közben épp olyan műsorokat találtam, amelyek választ adtak az aktuális kérdésemre.:-)
Olyan filmre találtam rá -úgy, hogy éppen kezdődött, szóval teljesen az elejétől - amelyet már nagyon régen kerestem. Olyan dokumentumfilmeket láttam, amelyekre pont szükségem volt ahhoz a témához, amin dolgozom...
Szóval, lehet, hogy csak LÁZASAN kerestem a megoldást?! :-)

2011. január 16., vasárnap

Eredmények

Na, hol maradnak az eredmények?! :-)
Én minden esetre megkaptam az influenzát...

2011. január 13., csütörtök

A kérdés formája

Elfelejtettem mondani, hogy a jövőről ne tegyetek fel kérdéseket, mert a lelki vezetők nem jósok. Egyébként sincs senki, aki meg tudná mondani a jövőt. Legfeljebb a jelenlegi erőhelyzet alapján lehet valamiféle valószínűségre tippelni. Viszont ha valaki magáévá tesz egy jóslatot, akár be is teljesítheti, tehát a jóslás lehet kifejezetten veszélyes tevékenység.

A kérdés feltevésének módja ezért nagyon fontos.

2011. január 12., szerda

Türelem

Mostantól kettőn áll a vásár...
Senki nincs, aki ebbe "beavat" benneteket, sem pénzért sem másképpen. (Bár ezt sokan másképp gondolják...) És nem történik meg mindez parancsszóra vagy kérésre. Türelem szükséges hozzá, és mindazok a dolgok, amit Karácsony előtt műveltünk. Ahogy nő bennetek a szeretet, úgy kerültök egyre közelebb a tudatos kapcsolathoz, és egyszercsak a két kéz összeér...:-)


2011. január 11., kedd

Félelem

A félelem érzése soha nem ered a lelki vezetőtől. Ha ilyen érzésetek van, kérjetek segítséget és védelmet a Jóistentől, és a félelem elmúlik. Azon sem érdemes filozofálni, hogy ki vagy mi okozza... mert számtalan oka lehet.

A mai feladat: Tegyetek fel hangosan egy konkrét kérdést  a vezetőtöknek, és figyeljétek, hogy a nap vagy az éjszaka folyamán milyen úton jönnek a válaszok. Írjátok le az összes választ, ami csak az eszetekbe jut.
A kérdés ne legyen komolytalan.

2011. január 10., hétfő

Első "lecke"

Először is mindenkinek köszönöm szépen a szülinapi jókívánságokat! :-)

A mai feladatunk az lesz, hogy a házi oltárunkra (akinek még nincs, készítsen  egyet) odatesszük a kérésünket egy papírlapon, mely szerint szeretnénk szorosabbra fűzni és tudatosítani a kapcsolatunkat a lelki vezetőnkkel. Mondjuk ki mindezt fennhangon is az oltárunk előtt a gyertya meggyújtása után.

Ha ezt megtettük, várjunk türelemmel, és figyeljünk.
Nem szükséges meditálni, relaxálni, hiszen ebben a külső világban szeretnénk érezni, érteni a kapcsolatot. Meditációban - aki kellően színes fantáziával rendelkezik - azonnal kitalál magának egy segítőt, ami nem egészen ugyanaz, mint a valódi kapcsolatfelvétel. (Én annak idején meditálva pikk-pakk összehoztam a legkülönfélébb angyalokat és tündéreket, pontosan úgy, mint amikor rajzolom őket...)

Azért hagyjuk a kapcsolatfelvétel módját magára a lelki vezetőnkre, mert ő többet tud rólunk, mint mi magunk, és pontosan ismeri, miben vagyunk jók, tehetségesek, és miben vagyunk gyengébbek. Egyesekkel írás közben lehet legjobban beszélgetni, másokkal varrás közben, vagy épp a zuhany alatt, esetleg álmukban. A lehetőségek végtelenek. Annyifélék, ahány ember létezik a Földön.

A figyelmünk arra kondicionálja az agyat, hogy keresse a kapcsolatot. Pontosan úgy, mint amikor egy meghatározott rádióállomást keresünk a rádión. Keresés közben furcsa hangokat hallunk, és egy ideig eltart, míg ráállunk a keresett adóra. Így van ez a "szellemi kereső móddal is". Idő kell hozzá, hogy kitisztuljon.

Szeretném, ha folyamatosan tájékoztatnátok a tapasztalatokról, mert így tudunk majd tovább lépni.

2011. január 9., vasárnap

Kapcsolat a lelki vezetőnkkel

Ez volt az egyik kívánságotok, úgyhogy szerintem kezdjünk bele... de ez nem egyhetes feladat lesz ám, hanem több héten át tart majd, és közben számítok az aktivitásotokra. Ne kezdjen bele, akinek nincs ideje elmélyedni a témában, mert ez nem egy ide kapok-oda kapok dolog, amit el lehet intézni vacsora főzés és bevásárlás között 2 perc alatt.
Azt tudni kell már az elején, hogy mindenkinek van lelki vezetője "odaát". Mindenkinek a lelki vezetője pontosan illik az ember életfeladatához, ráadásul időnként a feladattól függően változik is. (Amikor pl. nekem teljesen egyedül német nyelvű leírásból meg kellett tanulni egy 3D-s rajzfilmprogram használatát, olyan vezetőt kaptam, aki tökéletesen ismerte a program működését, és amikor nem értettem valamit, olyan profi módon küldte a képeket, hogy pillanatok alatt rájöttem a megoldásra.) 
A lelki vezetőnk mindig kapcsolatban van velünk, legfeljebb mi nem vagyunk ennek a tudatában. A feladatunk tehát, hogy tudatosítsuk ezt a kapcsolatot.
Holnap jön az első feladat.
Holnap ugyanis nagy nap lesz:

a szülinapom. :-)

2011. január 5., szerda

Büszke vagyok magunkra :-)

Rendben, akkor vasárnaptól folytatjuk... Szeretném, ha megírnátok, hogy kinek miben kellene  segítség. Ki mit szeretne elérni, megvalósítani. Ha  minden héten segítünk valakinek, akkor gyorsabban megvalósulnak az álmok, hiszen együtt nagyobb erőt mozgósítunk. Sokkal könnyebb egy konkrét emberért és dologért imádkozni, mint csak úgy általában a Föld megmentéséért.

Egyébként büszke vagyok a csapatra, mert azért bekerült a blogra egy provokátor is, de vagy nem vettétek észre, vagy tudatosan nem reagált senki a beszólásaira - minden esetre nem tudott zavart kelteni, és ez azt jelenti, hogy jó úton haladunk. :-) Ugyan kivehettem volna a hozzászólását, de így sokkal jobb volt.

Tudom, hogy most keresitek a bejegyzéseket, úgyhogy segítek: (Külső hatások dec.14. Névtelen)

2011. január 3., hétfő

Az ünnepekről

Karácsony kapcsán sok furcsa dologgal találkoztam... Volt, aki dec.21.-én ünnepelte, és kihagyta belőle Jézust, mert épp sólymot röptetett. Volt, aki azt mondta, nem kell a hagyomány, teljesen fölösleges. Ünnepeljen mindenki úgy, ahogy jó neki. Vannak, akik dacból nem mennek el a templomba, mert azt mondják, nem erősítik az ún. zsidó-kereszténységet.

Sajnálom, hogy sok jóindulatú ember kerül így tévútra. A keresztény templom ugyanis valóban Isten háza, és a benne lévő erők igenis működnek: gyógyítanak, megtisztítanak, és a SZER hálóra "kötnek" minket.Természetesen az lenne az ideális, ha minden pap tisztában lenne az igazi feladatával és a felelősségével, de optimális világ nem létezik. Itt a Földön mindenben ott a "másik oldal" keze, hiszen ott sosem alszanak :-)
A hagyomány viszont létezik, és egyesíti sok-sok ember gondolatát Istenről, a szeretetről, a családról és az együvé tartozásról. A karácsonyfa, az adventi koszorú, a tradicionális sütemények, ételek mind-mind jelképek : a Teremtés jelképei. Ezért nem mindegy, hogy milyen díszeket teszünk a fára. A korcsolyázó hóember és a télapó például modern fejlemény, és semmi köze sincs a Teremtéshez...
Karácsonykor minden évben új erő születik. Ilyenkor születnek a jövő évre szóló terveink, ekkor még csupán gondolatban.
Vízkeresztkor vizet szentelünk a templomban, mert a Teremtés "anyai" része, forrása a VÍZ. A tüzet majd egy hónap múlva adjuk hozzá (febr.2. gyertyaszentelő). Ebből az új erőből, az új vízből jut a házakba, lakásokba is, ha megszenteltetjük a lakásunkat.
A magyar hagyomány tehát olyan tudást ment át a régmúltból, amelynek legtöbben már nem ismerik a jelentőségét és az erdetét, ám ettől függetlenül működik.
Dönthetünk úgy, hogy nekünk július közepén kezdődik az újév, de ebből később csak nehézségeink támadnak, hisz mindenki más január elsejétől számolja a napokat.
Dönthetünk úgy, hogy számunkra nem létezik a hagyomány, de akkor nagy erőktől fosztjuk meg magunkat önként és dalolva.

2011. január 2., vasárnap

Folytassuk?

Amikor a 2011-es évre kértem egy angyalt, furcsa forma került ki a kezem alól... Megfordítottam, és kiderült, hogy az ég felé éneklő (vagy kiabáló?) angyalból egy madár lett. Gondolom, lélekmadár. Elméláztam rajta, hogy vajon mit jelenthet...
Arra a következtetésre jutottam, hogy ebben az évben minden jó lesz addig, amíg "felfelé" tekintünk, viszont ha eltérünk az utiránytól (elfordulunk tőle 90, vagy 180 fokkal), akkor már nem olyan szép a menyasszony.

Ti mit láttok benne?!
Ma egyébként vasárnap van, és új év kezdődött. Folytassuk-e, amit tavaly elindítottunk?! És ha igen, akkor hogyan?!

                                                       

2011. január 1., szombat